Miért van ilyen későn idén húsvét?

1253

Amint arról korábban részletesen írtunk, húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő (ún. húsvéti) holdtölte utáni első vasárnap. Habár a számítás nem csillagászati úton, hanem előre elkészített táblázatok (computus) felhasználásával történik, a szemléletesség kedvéért nézzük meg az idei helyzet csillagászati vonatkozásait is: Március 19-én este telihold volt (földközelséggel egybekötve), a tavaszi napéjegyenlőség viszont csak március 21-én 0 óra 21 perckor következett be. Ez azt jelenti, hogy a – napéjegyenlőséggel kezdődő – csillagászati tavasz első teliholdjára majdnem egy teljes hónapot kellett várni, egészen április 18-áig. Ez a telehold ráadásul hét elejére esett, ami az amúgy is hosszú várakozást még majdnem egy teljes héttel megtoldja, hiszen a következő vasárnap csak április 24-én lesz. A hivatkozott cikkben említett, a nyugati keresztény egyházak által jelenleg használatos számítási módszer szerint lássuk, hogy miként is adódik ténylegesen az idei húsvét időpontja:

Aranyszámok és húsvéti holdtölték összefüggései

A holdfázisok 19 évenként megközelítőleg azonos dátumra esnek, azonban a táblázatok – rövid távon – a húsvéti holdtölték 19 évenkénti pontos ismétlődésével számolnak. Bármely évnek a ciklusban elfoglalt helyét az ún. aranyszám adja meg. Az aranyszámot úgy kapjuk meg, hogy vesszük az évszám 19-cel való osztásakor fellépő maradékot, majd ehhez hozzáadunk egyet. 2011-et 19-cel elosztva maradékul 16-ot kapunk. Ezt 1-gyel megnövelve az aranyszámra 17 adódik. A táblázatból kiolvashatjuk, hogy a 17-es aranyszámmal rendelkező éveknek – századunkban – április 17-i (húsvéti) holdtölte felel meg. Valójában ehhez a naphoz, április 17-éhez (és nem a 18-án bekövetkező tényleges telehold napjához) kell a következő vasárnapot megtalálni. A húsvéti holdtölte (más néven húsvéthatár) lehetséges legkésőbbi időpontja április 18-a. Most tehát mindössze egy nappal esik korábbra, s mivel 17-e vasárnap, húsvétra a következő vasárnapon, április 24-én kerül sor. (Idén az ortodox húsvét is erre a napra esik.) A késői dátum tehát két tényező következménye: egyrészt a közvetlenül a napéjegyenlőség előtt bekövetkezett telihold miatt a húsvét szempontjából figyelembe vehető holdtöltére majd egy hónappal később került csak sor, másrészt – mivel ez vasárnapra esett – a következő vasárnapig egy teljes hetet kell várni. (A szabály ugyanis úgy szól, hogy az ünnep csak a húsvéti holdtölte után tartható meg.)

1943 óta, tehát az elmúlt 68 évben nem esett ilyen kései időpontra a húsvét, mint ahogy 2038-ig nem is fog. Akkor viszont még egy nappal későbbre kerül, április 25-i húsvétvasárnappal és 26-i húsvéthétfővel (hasonlóan 1943-hoz). Április 25-ére – ami a lehetséges legkésőbbi időpont is egyben – csak akkor eshet húsvétvasárnap, ha a húsvéthatár április 18-án van, s az a nap ráadásul vasárnap. Az ünnep 24-ére is csak úgy kerülhet, hogy a húsvéthatár április 17-e, vasárnap; esetleg 18-a, hétfő. Ebből is látható, hogy miért olyan ritka események e késői időpontok – mint ahogy hasonlóan ritkák a koraiak is. Az alábbi táblázat mutatja, hogy a lehetséges két-két legkorábbi és legkésőbbi dátum egyike sem fordul elő háromnál több alkalommal az 1900-tól 2199-ig terjedő időszakban; sőt, a 300 év alatt egyszer sem esik március 22-ére a húsvétvasárnap. Ennek oka, hogy ebben az időszakban március 21-i húsvéthatár nem fordul elő. Március 22-i húsvétvasárnap legutóbb 1818-ban volt, a következő ilyen alkalomra pedig 2285-ig kell várni.

Szélsőségesen korai és késői húsvétvasárnapok előfordulása 1900-tól 2199-ig

Érdemes néhány szabályszerűséget megfigyelni a húsvétdátumok mozgása kapcsán. Az aranyszámok és húsvéti holdtölték táblázatában látható, hogy az egymást követő években a húsvéti holdtölte többnyire 11 nappal kerül korábbra. (Közelítőleg ennyi a naptári évnek és 12 holdhónap hosszának különbsége.) Attól függően, hogy a hét napjai (röviden: hetinapok) hogyan esnek egy adott évben, húsvét vasárnapja a húsvéthatár után leghamarabb 1, legkésőbb 7 nappal tartandó. Megfigyelhető, hogy a húsvéthatár „mozgása” miatt az ünnep is mindig egy kicsivel korábbra kerül a következő évben. Persze amint a (számított) telihold a napéjegyenlőséget megelőzné, akkor a szabály alapján csak az egy hónappal később esedékes holdtölte vehető figyelembe húsvéthatárként. Ez az ugrás az ünnep jelentősebb mértékű későbbre tolódását eredményezi, márciusi vagy április eleji időpont után többnyire április második felére fog esni a következő évben. Általánosan igaz, hogy ha a húsvétvasárnap április 7-e utáni napra esik, a következő évben egy vagy két héttel korábban tartjuk. Ha márciusban vagy április elsején van húsvét vasárnapja, akkor a következő évben 2 vagy 3 héttel később tartatik. Amennyiben április 1-je után, de 8-a előtt ünnepeljük, akkor egy év múlva lehet korábban, de később is. Tavaly április 4-e volt a húsvétvasárnap, de mivel a húsvéti holdtölte március 30-ára esett, az idén a 11 napos eltolódás miatt március 19-ére került volna, így csak az egy hónappal későbbi telehold vehető figyelembe. A mostani késői húsvét garantálja, hogy jövőre 1 vagy 2 héttel korábbra kerül az ünnep. Valóban így történik, április 8-a lesz húsvét vasárnapja. (Ez egyébként pontosan a lehetséges intervallum közepe, a dátum szempontjából tehát „átlagos” húsvétnak mondható.) 2013-ban 1 héttel kerül korábbra, az ünnep márciusban kezdődik, de a locsolkodásra már áprilisban kerül sor (március 31–április 1.). A fentiek miatt ezután megint későbbi időpontnak kell következnie: így is történik, 2014-ben április 20-ára kerül a húsvétvasárnap.

Az alábbi ábra a húsvétdátumok gyakorisági eloszlását mutatja (a Gergely-naptárat és a jelenlegi számítási szabályokat alapul véve). Látható, hogy a gyakoriság a középső tartományban közel állandó, míg a szélsőséges dátumok felé haladva meredeken csökken. Érdekesség, hogy az április 19-i húsvétvasárnap bármely más dátumnál gyakoribb. Ennek oka az, hogy olyan években, amikor a húsvéthatár április 19-én lenne, ehelyett 18-ára teszik, hogy a húsvétvasárnap semmiképpen ne eshessen április 25-énél későbbre. Az április 19-i húsvéti holdtölte ugyanis lehetővé tenné az április 26-ára eső ünnepet is, de ez utóbbi esetben a húsvéthatár módosításával ezek az esetek a 19-ei ünnepek számát gyarapítják.

Ünnepeink többségét minden évben ugyanazon hónap ugyanazon napján tartjuk. Miért kivétel a húsvét?

Húsvétkor Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük. Korabeli forrásokból tudjuk, hogy Jézus kereszthalála a zsidó naptár Niszán havának 14. napján következett be, feltámadása pedig harmadnap, vasárnap történt. Niszán a tavasz első hónapja volt – a dátum meghatározásában ezért kapott szerepet a tavaszi napéjegyenlőség. Mivel a zsidó naptár hónapjai újholdtól a következő újholdig tartanak, a 14. nap a hónap közepe, holdtölte ideje volt. A húsvétdátum meghatározásában a napéjegyenlőség mellett így kapott szerepet a másik csillagászati természetű esemény, a holdtölte. A húsvét mellett a pünkösd, ill. még több egyházi jeles nap is változó, mozgó ünnep, ez utóbbiak dátuma mindig a húsvéthoz igazodik. Pünkösd minden évben 7 héttel húsvét után tartatik.
A húsvétszámításhoz más, meghatározó jelentőséggel bíró esemény is kapcsolódik: Dionysius Exiguus római apát a 6. században húsvéttáblázatok készítéséhez kapcsolódóan alkotta meg jelenleg is használatos időszámításunkat, mely Krisztus születésétől számítja az éveket.

Idén tehát egy nap híján a lehetséges legkésőbbi időpontig kell várnunk húsvét ünnepére. A késői időpontnak mindazonáltal kétségtelen előnye, hogy hosszabb a nappal, tovább van világos, s nagyobb az esélye a kellemes időjárásnak is…

Hozzászólás

hozzászólás