A csillagászat
oktatásáért, népszerűsítéséért tenni akaró
országok 2007-ben Thaiföldön útjára bocsátottak egy új
kezdeményezést: középiskolás diákok számára évenkénti
nemzetközi olimpiai seregszemlét. A dolog életképesnek bizonyult,
egyre több ország csatlakozott a kezdeményezéshez, és Indonézia
(2008), Irán (2009) és Kína (2010) után végre Európába került
a megrendezés lehetősége. 2011. augusztus 25. és szeptember 4. között katowicei és krakkói helyszíneken Lengyelország látta
vendégül összesen 27 ország vetélkedésre kiválogatott legjobb
csillagászkodó diákjait.
Magyarországot Szlovákia hívta meg a
versenyző országok körébe még 2009 végén, de túl késő volt
ahhoz, hogy a kínai versengésre fel tudjunk állítani és ki
tudjunk juttatni egy csapatot. Így hazánk számára ez a idei
diákolimpia volt az első kínálkozó lehetőség, hogy
megmérettessünk. A kiutazó magyar csapatot két lépcsős hazai
vetélkedés eredményeképpen választottuk ki – az első, internetes forduló 2010 novemberében indult útjára, majd a
legjobbakat 2011 áprilisában szóbeli döntőre hívtuk a
budapesti Polaris Csillagvizsgálóba. A Dr. Szabados László
csillagász (MTA KTM CsKI, Budapest) elnökletével összehívott
zsűri itt választotta ki az 5 legjobb hazai diákot és további 1
főt tartalékként. Mind a hat olimpiai kerettag 2011 júliusában
(saját költségén) 1 hetes intenzív felkészítő táboron vett
részt a BKMÖ Csillagvizsgáló Intézetében (Baja). A felkészítést
végző csillagász és tanár kollégák: Dr. Borkovits Tamás (BKMÖ
Csillagvizsgáló Intézet, Baja), Szalai Tamás (SZTE, Szeged),
és Nyerges Gyula (az MCSE elnökségi tagja, Esztergom).
A magyar diákolimpiai
keret:
Dálya Gergely (Budapest)
Galgóczi Gábor (Budapest)
Hanyecz Ottó (Budapest)
Hegyesi Béla
(Dunakeszi)
Jäger Zoltán (Baja)
Tartalék: Bókon
András (Sopron)
A csapat vezetői: Dr.
Hegedüs Tibor és Szakáts Róbert (BKMÖ Csillagvizsgáló Intézet,
Baja)
A nemzeti válogatottak 5
diákból és 2 csapatvezetőből állhatnak, amelyek minden helyi
költségét a rendező ország fizeti (ez állandó szabály), a
válogatottaknak csak a saját utazási költségeiket kell állniuk.
Lengyelország, Irán és Kína 2 csapatot is indított. Amennyiben
anyagi okokból valamely résztvevő ország nem tud teljes
létszámban felvonulni, akár egyetlen diákkal és egy
csapatvezetővel is megengedett indulni a versenyeken. A diákolimpiai
verseny szigorú, rögzített szabályok szerint folyik minden évben:
a diákoktól az első nap elvesznek minden Internet-kapcsolatra
alkalmas eszközt, és a mobiltelefonokat (ezeket természetesen a
verseny lezajlása után visszaadják). Még zsebszámológépet is
központilag adnak ki a verseny idejére (azonos típust
mindenkinek). Semmilyen könyv, saját segédeszköz használata nem
megengedett, a feladatok megoldásához szükséges összes eszközt
és adatot, információt a verseny szervezői bocsátanak a diákok
rendelkezésére a megfelelő időben (pl. távcsöveket is). A
csapatvezetők fizikailag is el vannak különítve a versenyzőktől
– ezért voltak a diákok és a csapatvezetők aktivitására
kijelölt helyszínek idén 70 km távolságban, két külön
városban. A verseny elméleti (égi mechanika, asztrofizika,
kozmológia) és gyakorlati (valódi égbolt alatti éjszakai
észlelés és planetáriumi mesterséges égbolt alatti) feladatait
mindig az utolsó pillanatban tették ismertté a csapatvezetők
számára, akik a szöveget minden ország saját nemzeti nyelvére lefordították.
A verseny alapvetően
egyéni küzdelmet jelentett, de egyetlen nap (augusztus 27-én) egy
komplex forduló a nemzeti válogatottak csatáját jelentette. Ezt a
fordulót külön értékelték, és külön érmet adtak a győztes
csapatoknak.
A tényleges vetélkedés
eseményei 2011. augusztus 27. és 30. között zajlottak le
Katowice-Chorzów Expo területének egyik alkalmasan berendezett
csarnokában és a közelben található híres planetáriumban. A versenyzők munkáinak értékelését igen
szervezetten, hozzáértő módon helyi csillagászok és kiképzett
tanárok végezték – azonban a nemzetek csapatvezetői (a
megkapott javítókulcsok-, és saját diákjaik feladatmegoldásainak
másolatai alapján) maguk is lepontozták a végzett munkát. Ha a
kettő összehasonlítása jelentős eltérést mutatott, lehetőség volt kiküzdeni plusz pontokat a bírálóktól.
A csapatversenyek érmesei (balra az ezüstérmes Irán és India, jobb szélen az aranyérmes Románia), középen Stanislav Fort, az abszolút győztes, aranyérmes cseh diák.
Az egyéni versenyzői teljesítmények alapján kialakult végeredményt csak a
legutolsó napon, szeptember 3-án, a záró ünnepségen tudta meg
végül mindenki – és ez alapján állítottuk össze az alábbi éremtáblázatot:
|
|
Ország |
arany |
ezüst |
bronz |
„diploma” |
|
1. |
India |
3 |
1 |
1 |
0 |
|
2. |
Kína (2 csapat) |
2 |
2 |
1 |
5 |
|
3. |
Irán (2 csapat) |
1 |
4 |
5 |
0 |
|
4. |
Lengyelország (2 csapat) |
1 |
1 |
4 |
4 |
|
5. |
Csehország |
1 |
1 |
0 |
1 |
|
6. |
Bulgária |
1 |
0 |
1 |
1 |
|
7. |
Szlovákia |
1 |
0 |
1 |
0 |
|
8. |
Korea |
0 |
2 |
2 |
1 |
|
9. |
Szerbia |
0 |
2 |
1 |
1 |
|
10. |
Indonézia |
0 |
2 |
1 |
0 |
|
11. |
Thaiföld |
0 |
1 |
3 |
1 |
|
12. |
Litvánia |
0 |
1 |
0 |
3 |
|
13. |
Szingapúr |
0 |
1 |
0 |
2 |
|
14. |
Belorusszia |
0 |
0 |
3 |
2 |
|
15. |
Görögország |
0 |
0 |
2 |
3 |
|
16. |
Brazília |
0 |
0 |
2 |
2 |
|
17. |
Ukrajna |
0 |
0 |
2 |
1 |
|
18. |
Románia |
0 |
0 |
2 |
0 |
|
19. |
Oroszország |
0 |
0 |
1 |
1 |
|
20. |
Horvátország |
0 |
0 |
1 |
0 |
|
21. |
Magyarország |
0 |
0 |
0 |
1 |
|
22. |
Bangladesh |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
23. |
Bolívia |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
24. |
Kazahsztán |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
25. |
Kolumbia |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
26. |
Portugália |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
27. |
Sri Lanka |
0 |
0 |
0 |
0 |
Az egyéniben szerény eredményt felmutató Románia csapatversenyben aranyérmes lett, az ezüstöt holtversenyben India
és Irán vihette haza – így bronzot nem adtak ki. Az „abszolút
első” (azaz összesítésben legjobb teljesítményt nyújtott)
egy kiugróan tehetséges cseh diák, Stanislav Fort
lett, őt és az elméleti és gyakorlati fordulók legmagasabb
pontszámot elért versenyzőit (egy indiai lányt és egy fiút)
további 1-1 aranyéremmel jutalmaztak. Hazánk egyetlen díjazott
versenyzője Dálya Gergely volt, aki egyéniben a 4.
helyezés ponthatárán felül teljesített, így „diplomát”
kapott.
Az első csillagászati
diákolimpiai részvételünk relatív sikertelensége a nem várt
nehézségi fokozatú feladatoknak, a felkészítést végző lelkes
csapat hiányzó tapasztalatainak tudható be. A sportolimpiákkal
ellentétben pl. a várható ellenfelekről (azok felkészülési
módszereiről, tudásszintjéről) itt semmi információ nem volt
ismeretes. Mint később kiderült, Iránban az olimpiai
megmérettetés előtt 1 évvel kiveszik a kiszemelt diákokat az
iskolájukból, és egy speciális tantervet vesznek át velük át,
azaz intenzív szakirányú kiképzést kapnak. Indiában 35.000
főből válogatják ki több lépcsőben azt a pár tucatot, akikkel
több hetes intenzív bentlakásos táborozáson tréningezik és
válogatják ki a legjobb ötöt. Nem csoda, hogy ez a két ország
aratott leginkább. A mieink lelkes szakkörösök, akik mindössze
néhány napos tréningen vettek részt, és a hobbiként
összeszedett tudással szálltak ringbe „mini profikkal”.
Mindezeken felül nagyon kevés információ volt beszerezhető az
IOAA szokásrendszeréről, a versenyek körülményeit és
feltételrendszerét illetően, valamint korábbi olimpiák
feladatait illetően – diákjaink kemény dolgokkal kellett
szembesüljenek nap mint nap. Azonban nagyon sok tapasztalat gyűlt
össze most, és így a jövő évi olimpiára egy jóval ütőképesebb
csapatot fog tudni kiállítani országunk. Még idén ősszel útjára indul
egy újabb országos vetélkedő-sorozat, amely végeredményeként
2012 májusára ismét kiválaszthatunk egy 6 fős keretet, akiknek
a tervek szerint lehetőségük lesz egy regionális mini-olimpián
szituációs tréningen is részt venni, néhány szomszédos ország
válogatottjával.
A magyar olimpiai diákcsapat (balról jobbra: Hegyesi Béla, Jäger Zoltán, Hanyecz Ottó, Galgóczi Gábor és Dálya Gergely) és a csapat egyik vezetője, Szakáts Róbert.
A kiutazó nemzeti
válogatott útiköltségét azonban 2012-ben már bizonyosan nem
fogják tudni kigazdálkodni a majdani válogatottak családjai,
merthogy a 6. nemzetközi csillagászati diákolimpia Brazíliában
kerül megrendezésre (2012. augusztus 5-15 között Rio de Janeiro
közelében). A repülőjegyek és reprezentatív nemzeti ajándékok költségeinek fedezéséhez
támogatásra lesz szükség, amely forrása még ismeretlen. Az IOAA
hazai megbízottja úgy látja, hogy annak ellenére, hogy a
csillagászat nem önálló gimnáziumi tárgy – szinte valamennyi
tagországhoz hasonlóan – mégis központi szándék kellene
legyen, hogy a fizika és más szaktárgyakhoz hasonlóan e téren is
állandóan jelen lehessen kis hazánk. A távoli jövőben akár
Magyarország is megrendezheti majd e rangos nemzetközi tornát –
erre legközelebb 2018-ban nyílhat majd lehetőség. Reméljük,
addig sok szép érmet fognak majdani versenyzőink hazahozni az
addig lebonyolódó viadalokról!
