Csillagontó törpegalaxisok a Hubble képein

1217

A kutatásokat vezető Kristen McQuinn (University of Minnesota) szerint a csillagkeletkezés elszigetelten indul be a törpegalaxisokban és mintegy futótűzként terjed szét az egész csillagvárosban, emellett az eddig feltételezett 5-10 millió év helyett akár 200-400 millió évig is eltarthat a csillagok gyártása. Mivel a kisebb méretű galaxisokat a nagyobb struktúrák kialakulásában döntő szerepet játszó építőelemeknek tartjuk, egyáltalán nem közömbös, hogy ezek milyen "előélettel" rendelkeznek. A kutatócsoport a HST ACS műszerével vizsgálta a közeli törpegalaxisokat, melyekben így egyedi csillagok is vizsgálhatóak voltak – köszönhetően a használt berendezések kiváló felbontásának, valamint a törpék viszonylag laza szerkezetének. A csillagok fényessége és színe alapján behatárolható volt a koruk, így visszakövethető a gazdagalaxis csillagontási története is.

A csoport által vizsgált 18 törpegalaxis közül az NGC 4163, NGC 4068, és az IC 4662, amelyek tőlünk mért távolsága 8 és 14 millió fényév közötti. A két utóbbiban fényes, aktív csillagontó területeket figyelhetünk meg, míg az NGC 4163-ban körülbelül 200 millió éve leállt a csillagkeletkezés. [NASA, ESA, K. McQuinn]

A galaxisok kezdetben csupán alacsony "csillag-termelési" aktivitást mutattak, valamilyen hatás – legvalószínűbben egy másik galaxissal való találkozás – következtében ez a többszörösére ugrott, mintegy 40 csillag/ezer év rátára, ami meglehetősen nagy érték egy néhány tízezer fényév méretű objektum esetében (egy normál spirálgalaxis – mint a Tejút – több mint 100000 fényév átmérőjű). A csillagontás hozzávetőleg 300-400 millió évvel ezelőtt indult be a vizsgált objektumok külső tartományaiban, majd az aktivitás szép lassan egyre beljebb vándorolt, ahogyan a nagytömegű csillagok robbanása láncreakciószerűen beindította a környező régiókban a csillaggyártást. Az NGC 4068 és az IC 4662 jelenleg is nagy ütemben szüli a csillagokat. A "termelés" időtartama sok tényezőtől függ, például a galaxisban rendelkezésre álló gáz mennyiségétől, a csillagok eloszlásától és sűrűségétől, valamint a csillagontás beindulását kiváltó eseménytől.

A kutatócsoport távolabbi terveiben szerepel a közeli törpegalaxisok mintájának kibővítése. Az új eredmények segítségével jobban megérthetjük majd a távoli, korai Univerzumban megfigyelhető galaxisokat, amelyekben a csillagontás sokkal gyakoribb az égitestekhez szükséges nagyobb mennyiségű gázanyag miatt.

A kutatók cikke az Astrophysical Journal április 10-i számában jelent meg.

Forrás: HST sajtóközlemény, 2009. április 30.

Hozzászólás

hozzászólás