Egy gyűrű mind fölött: megtalálták az eddigi legidősebb gyűrűs galaxist

5627

Hatalmas, 11 milliárd fényévre lévő gyűrűs galaxist talált egy ausztrál vezetésű kutatócsoport. A nagyjából Tejútrendszer-tömegű csillagváros kör alakú, a közepén egy lyukkal: olyan, mint egy gigantikus fánk. A Nature Astronomy folyóiratban közzétett felfedezés felforgathatja a galaxisok kialakulásával és fejlődésével kapcsolatos elméleteket.

„Ez egy nagyon érdekes objektum, amilyet még soha nem láttunk.” – mondta Tiantian Yuan kutatásvezető, az ausztrál ASTRO 3D munkatársa. „Egyszerre tűnik furcsának és ismerősnek.”

A Hubble-űrtávcső felvételeiből összeállított kompozit kép az R5519 jelzésű gyűrűs galaxisról. (Forrás: Tiantian Yuan/Hubble Space Telescope)

Az R5519 jelű galaxis 11 milliárd fényévre van tőlünk. A központját körben övező gyűrű átmérője kb. 10 kpc (33 ezer fényév), ami kicsit nagyobb, mint a Nap távolsága a Tejútrendszer magjától. Az alábbi fotón különböző hullámhosszakon felvett HST-képeket láthatunk, mindkét tengelyen ívmásodperces osztásokkal, illetve külön feltüntetve, hogy a galaxis vöröseltolódásából származó távolság mellett mekkora a 20 kpc-es egység.

Hubble-felvételek optikai és közeli infravörös szűrőkkel (balra és középen), illetve egy valós színes megjelenítés a galaxissal együttmozgó koordinátarendszerben (jobbra). Forrás: Yuan et al., Nature Astronomy.

A most felfedezett matuzsálem galaxist a hawaii Keck Obszervatórium spektroszkópiai adatainak és a Hubble-űrtávcső felvételeinek segítségével vizsgálták a kutatók. Az eredmények alapján úgy látszik, hogy egy ütközési gyűrűs galaxist fedeztek fel, mégpedig az elsőt a korai Univerzumból.

Kétféle gyűrűs galaxist különböztetünk meg. A gyakoribb típus belső folyamatok eredményeképpen jön létre. Az ütközési gyűrűs galaxisok pedig, ahogy a nevük is sejteti, más galaxisokkal történő erőszakos találkozások során alakulnak ki. Az Univerzum közeli részében ez utóbbi típus ezerszer ritkábban fordul elő, mint a másik.

Az igen távoli, R5519 jelű galaxis képei egy körülbelül 10,8 milliárd évvel ezelőtti állapotot tükröznek: azt, hogy milyen volt a galaxis az Ősrobbanás után 3 milliárd évvel. A felvételek arra utalnak, hogy az ütközési gyűrűs galaxisok mindig is ritka jelenségnek számítottak.

Művészi illusztráció egy gyűrűs galaxisról. (Forrás: James Josephides, Swinburne Astronomy Productions)

Az ASTRO 3D elnevezésű projekt egyik kutatója, Ahmed Elagali szerint az R5519 jelű galaxis vizsgálata segíthet megtudnunk, hogy mikor kezdtek kialakulni a spirálgalaxisok. „Sőt, ha meghatározzuk a gyűrűs galaxisok számának alakulását a kozmikus időskálán, megállapíthatjuk azt is, hogyan alakulnak ki és miként fejlődnek a lokális galaxiscsoportok.” – tette hozzá.

Kenneth Freeman, a szakcikk társszerzője szerint a felfedezés hatással lesz a galaxisok, így a Tejútrendszer kialakulásának megértésére is. „A gyűrűs galaxisok akkor alakulhatnak ki ütközés hatására, ha az „áldozatgalaxis” vékony koronggal rendelkezik az ütközés előtt.” – magyarázta. „A vékony korong a spirálgalaxisok meghatározó tulajdonsága: mielőtt formát öltöttek volna, a galaxisok rendezetlen állapotban voltak, nem voltak felismerhetőek spirálgalaxisként.”

Művészi illusztráció egy gyűrűs galaxis kialakulásáról. (Forrás: James Josephides, Swinburne Astronomy Productions)

„Ennél a gyűrűs galaxisnál a 11 milliárd évvel korábbi Világegyetemre tekintünk vissza, amikor a vékony korongok még éppen csak összeálltak. Összehasonlításképpen a Tejútrendszer vékony korongja csupán 9 milliárd éve kezdett megjelenni. Ez a felfedezés arra utal, hogy a spirálgalaxisok korongjának kialakulása sokkal tovább tartott, mint korábban gondoltuk.” – mondta Yuan.

A most felfedezett, R5519 jelű galaxisban mindenesetre ötvenszer több új csillag születik, mint a Tejútrendszerben, és az aktivitás főleg a gyűrűre jellemző. „Ez egy valódi tűzgyűrű.” – mondta a kutatásvezető, Yuan.

Az eredményeket közlő szakcikk az arXiv.org portálon olvasható.

Források: ASTRO 3D, ScienceDaily

Hozzászólás

hozzászólás