Hatalmas, 11 milliárd fényévre lévő gyűrűs galaxist talált egy ausztrál vezetésű kutatócsoport. A nagyjából Tejútrendszer-tömegű csillagváros kör alakú, a közepén egy lyukkal: olyan, mint egy gigantikus fánk. A Nature Astronomy folyóiratban közzétett felfedezés felforgathatja a galaxisok kialakulásával és fejlődésével kapcsolatos elméleteket.
„Ez egy nagyon érdekes objektum, amilyet még soha nem láttunk.” – mondta Tiantian Yuan kutatásvezető, az ausztrál ASTRO 3D munkatársa. „Egyszerre tűnik furcsának és ismerősnek.”
Az R5519 jelű galaxis 11 milliárd fényévre van tőlünk. A központját körben övező gyűrű átmérője kb. 10 kpc (33 ezer fényév), ami kicsit nagyobb, mint a Nap távolsága a Tejútrendszer magjától. Az alábbi fotón különböző hullámhosszakon felvett HST-képeket láthatunk, mindkét tengelyen ívmásodperces osztásokkal, illetve külön feltüntetve, hogy a galaxis vöröseltolódásából származó távolság mellett mekkora a 20 kpc-es egység.
A most felfedezett matuzsálem galaxist a hawaii Keck Obszervatórium spektroszkópiai adatainak és a Hubble-űrtávcső felvételeinek segítségével vizsgálták a kutatók. Az eredmények alapján úgy látszik, hogy egy ütközési gyűrűs galaxist fedeztek fel, mégpedig az elsőt a korai Univerzumból.
Kétféle gyűrűs galaxist különböztetünk meg. A gyakoribb típus belső folyamatok eredményeképpen jön létre. Az ütközési gyűrűs galaxisok pedig, ahogy a nevük is sejteti, más galaxisokkal történő erőszakos találkozások során alakulnak ki. Az Univerzum közeli részében ez utóbbi típus ezerszer ritkábban fordul elő, mint a másik.
Az igen távoli, R5519 jelű galaxis képei egy körülbelül 10,8 milliárd évvel ezelőtti állapotot tükröznek: azt, hogy milyen volt a galaxis az Ősrobbanás után 3 milliárd évvel. A felvételek arra utalnak, hogy az ütközési gyűrűs galaxisok mindig is ritka jelenségnek számítottak.
Az ASTRO 3D elnevezésű projekt egyik kutatója, Ahmed Elagali szerint az R5519 jelű galaxis vizsgálata segíthet megtudnunk, hogy mikor kezdtek kialakulni a spirálgalaxisok. „Sőt, ha meghatározzuk a gyűrűs galaxisok számának alakulását a kozmikus időskálán, megállapíthatjuk azt is, hogyan alakulnak ki és miként fejlődnek a lokális galaxiscsoportok.” – tette hozzá.
Kenneth Freeman, a szakcikk társszerzője szerint a felfedezés hatással lesz a galaxisok, így a Tejútrendszer kialakulásának megértésére is. „A gyűrűs galaxisok akkor alakulhatnak ki ütközés hatására, ha az „áldozatgalaxis” vékony koronggal rendelkezik az ütközés előtt.” – magyarázta. „A vékony korong a spirálgalaxisok meghatározó tulajdonsága: mielőtt formát öltöttek volna, a galaxisok rendezetlen állapotban voltak, nem voltak felismerhetőek spirálgalaxisként.”
„Ennél a gyűrűs galaxisnál a 11 milliárd évvel korábbi Világegyetemre tekintünk vissza, amikor a vékony korongok még éppen csak összeálltak. Összehasonlításképpen a Tejútrendszer vékony korongja csupán 9 milliárd éve kezdett megjelenni. Ez a felfedezés arra utal, hogy a spirálgalaxisok korongjának kialakulása sokkal tovább tartott, mint korábban gondoltuk.” – mondta Yuan.
A most felfedezett, R5519 jelű galaxisban mindenesetre ötvenszer több új csillag születik, mint a Tejútrendszerben, és az aktivitás főleg a gyűrűre jellemző. „Ez egy valódi tűzgyűrű.” – mondta a kutatásvezető, Yuan.
Az eredményeket közlő szakcikk az arXiv.org portálon olvasható.
Források: ASTRO 3D, ScienceDaily
