A bolygók általában alig-alig fiatalabbak a központi csillagaiknál. Vegyük például a Napot, ami 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezet,t és nem sokkal utána kialakult a Föld is. A Leuveni Katolikus Egyetem csillagászainak felfedezése szerint viszont egy teljesen eltérő eset is bekövetkezhet. Még az életük végéhez közelítő csillagok körül is, bizonyos típusok esetén kialakulhatnak új bolygók. Ha a felfedezés igaznak bizonyul, akkor a bolygókeletkezési elméleteket is ennek megfelelően kell módosítani.
A Földhöz, illetve a Naprendszer összes bolygójához hasonló bolygók mind nem sokkal a csillaguk születése után keletkeztek. A 4,6 milliárd évvel ezelőtt felragyogó csillagunk körüli néhány millió évben a körülötte keringő anyag bolygómagokká csomósodott össze. A Nap körüli protoplanetáris korongot alkotó porból és gázból álló anyagban születtek a Naprendszer bolygói, ez is magyarázza, hogy miért kering mind közel azonos síkban.
A hasonló porból és gázból álló korongok azonban nem kizárólag újszülött csillagok körül jönnek létre. A csillagkeletkezéstől függetlenül is kialakulhatnak, például olyan kettőscsillagok körül, ahol a páros egyik tagja az élete végéhez közelít. Amikor egy, a mi Napunkhoz hasonló tömegű csillag életének ezen szakaszába lép, ledobja magáról a külső rétegeit és fehér törpeként lassan kihűl. Kettőscsillagoknál viszont a kísérő csillag gravitációs vonzása be tudja szippantani a kidobott csillaganyagot, ami korongba rendeződve spirálozik be a társcsillagba. Az ilyen korongok meglehetősen hasonlítanak a fiatal csillagok körül látható protoplanetáris korongokhoz.
Mindezt eddig is tudtuk, ugyanakkor az új eredmények szerint a fejlett kettőscsillagok körüli korongokban bolygókeletkezés nyomait vélték felfedezni a KU Leuven egyetem kutatói. A megfigyeléseik szerint minden tizedik kettőscsillagra jellemző lehet ez a folyamat, ugyanis a vizsgált korongok mintegy 10%-nál figyeltek meg nagyobb rést a korongban. Ennek a jelenléte arra utal, hogy valami keringhet abban a résben, ami összegyűjtötte onnan az összes anyagot.
A rést egy keletkező bolygómag szélesítheti, ami így nem egy kettőscsillag életének kezdetén, hanem éppen a végéhez közeledve alakult ki. A résen kívül további bolygóra utaló nyomokat is találtak, az ilyen korongokkal körülvett csillagoknál ugyanis azt figyelték meg, hogy az öreg csillag felszínén nagyon kis mennyiségben található vas és más hasonló nehezebb elemek. Ebből a megfigyelésből arra lehet következtetni, hogy a hiányzó nehéz elemek a bolygómagba épülhettek bele. Azt a lehetőséget sem zárták ki, hogy ilyen módon nem csak egy, de több bolygó is keletkezhet a kettősök körül. A kutatásban a Tejútrendszer idős kettőscsillagainak katalógusából 85 párt vizsgáltak meg, és közülük 10 esetében találtak az infravörös felvételeken nagy méretű réseket.
Ha más megfigyelések megerősítik ezen, vagy hasonló idős kettősök körüli bolygók létezését, akkor ennek megfelelően a bolygókeletkezési elméleteket is módosítani kell. A leuveni kutatók minél előbb szeretnék tesztelni az elméletüket, ezért az Európai Déli Obszervatórium (ESO) egyik chilei teleszkópjával fogják a rést mutató 10 kettőscsillagot alaposabban megvizsgálni.
Forrás: KU Leuven
