Egy Naphoz nagyon hasonló csillag elfogyaszthatta jó pár kőzetbolygóját, méltán kiérdemelve a Kronosz elnevezést, a görög mitológiában az utódait felfaló titán után.
Míg jelenlegi ismereteink szerint a Naprendszer bolygói biztos és stabil életet élhetnek központi csillagunk körül, addig a HD 240430 bolygói közül többet is egykoron éltető csillaguk nyelhetett el. A tőlünk 320 fényévre lévő csillagról a Princetoni Egyetem kutatói feltételezik, hogy a kialakulása után kb. 15 földtömegnyi kőzetbolygó anyagát fogta be.
Semyeong Oh és csapata eredetileg nem bolygófaló csillagokat keresett. A Gaia űrobszervatórium adatait arra használták, hogy olyan együttmozgó, azaz egymástól viszonylag távoli, jól szeparált kettőscsillagokat azonosítsanak, melyek egyazon szülő felhőből keletkezhettek. Egy ilyen csillagpár az egymástól kb. két fényévnyire levő HD 240430 és HD 240429 (utóbbira Krioszként hivatkoznak, egy másik titán, Kronosz testvére után).
Amikor a Flatiron Intézet egy előadásán bemutatták eredményeiket, John Brewer (Yale Egyetem) javaslatára összevetették az általuk kapott együttmozgó csillagpárok katalógusát Brewer kémiai adatbázisaival. Brewer adatai szerint a két csillag markánsan eltérő kémiai összetétellel bír, ami igen meglepő annak fényében, hogy valószínűleg párban keletkeztek ugyanabból a felhőből és ugyanabban az időben.
Míg a két csillag illó (könnyű elem/molekula) tartalma közel azonos, addig bizonyos nehéz elemekben/fémekben, mint vasban, alumíniumban, magnéziumban, és különösen lítiumban a Kronosz sokkal gazdagabb, mint testvére. Oh szerint a Kronosszal összevethetően fémgazdag csillagok többségében minden más elem is hasonló módon feldúsult, ezzel szemben a Kronosz csak bizonyos elemekben gazdagabb, más elemek normális mennyiségben detektálhatóak.
Adrian Price-Whelan, a tanulmány társszerzője szerint ha a Kronosz nem kőzetbolygókat, hanem gázóriásokat kebelezett volna be, teljesen más kémiai összetétel lett volna az eredmény, még akkor is, ha ezek a gázbolygók kellően nagy kőzetmaggal is rendelkeztek volna. “Veheted a Jupitert, és behajíthatod egy csillagba, de a Jupiternek óriási gázburka is van, ami a szén és nitrogén mennyiségét is fokozni fogja – ezek az illó elemek, amiket Semyeong is említett.”
Az adataik ellenőrzését és a kémiai furcsaság megerősítését követően több elméletet is felállítottak, azonban a planétaelnyelős tűnik a legbiztosabbnak, amit a kísérőnek, Kriosznak a normális összetétele is megerősít. Valószínűleg a két csillag mozgása során összefuthatott egy harmadikkal, ami megzavarhatta a Kronosz egy vagy több külső bolygójának pályáját. Ezek a bolygók emiatt belsőbb pályára kerültek, amik a már ott lévő belső bolygókat a Kronoszba térítették. Mivel a Kriosz csak igen távoli társa a Kronosznak, ezért lehet az, hogy a harmadik csillaggal lefolytatott találkozás perturbáló hatása nem terjedt ki az ő bolygórendszerére, és ezért őrizte meg a normális kémiai tulajdonságait.
Oh és Price-Whelan mindketten úgy vélik, hogy a Kronosz-Kriosz rendszer jövőbeli tanulmányozása szükséges ahhoz, hogy jobban megértsük, mi módon alakulhatnak ki és hogyan fejlődhetnek a különböző bolygó- és csillagrendszerek.
Forrás: http://www.astronomy.com/news/2017/10/kronos
Eredeti cikk: https://arxiv.org/pdf/1709.05344.pdf
Borítókép: Francisco Goya: Szaturnusz felfalja gyermekét (Szaturnusz Kronosz megfelelője a római mitológiában)