FRISSÍTÉS: Szilágyi Máté előadására technikai okokból április 21-én kerül sor.
Folytatódik a Jövő csillagászai előadássorozat a Polaris Csillagvizsgálóban. A kedd esti előadások keretében frissen végzett hazai szakemberek mutatják be kutatásaikat, amit többségük a doktori fokozat megszerzése céljából vagy az után végez. Következő előadónk, Szilágyi Máté csillaghalmazokkal és a Naprendszer környezetével foglalkozik. Elsősorban a Gaia űrtávcső mérései alapján minden korábbinál pontosabb képünk lett kozmikus környezetünkről, jobban átlátjuk milyen számban és esetleg csoportosulásokban vannak égitestek a Tejútrendszerünknek a velünk szomszédos tartományában – erről kaphatunk naprakész eredményeket április 21-én, a Polaris Csillagvizsgálóban.
Szilágyi Máté és a Gaia űrtávcső fantáziarajza (NASA).
MCSE: Röviden bemutatnád magadat, hol tanulsz / dolgozol pillanatnyilag?
Sz.M.: Szilágyi Máté vagyok, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati intézetében dolgozom tudományos munkatársként.
MCSE: Miként kerültél kapcsolatba a csillagászattal? Van-e meghatározó gyerekkori élmény?
Sz.M.: Konkrét élmény nincsen. Kiskoromban volt pár könyv, amit lapozgattam, illetve a TV-ben néztem ismeretterjesztő műsorokat. Az elhatározás, hogy csillagász akarok lenni, középiskola második felében született meg.
MCSE: Egyetem előtt jártál-e csillagászati szakkörbe, táborba?
Sz.M.: Nem, nem voltam sem táborban, illetve szakkörbe sem jártam.
MCSE: Milyen témakörökkel foglalkoztál az egyetemen, mik érdekeltek a legjobban?
Napunk 3 kiloparszekes környezetének térképe a Gaia mérései alapjn (Galaxy Map / Kevin Jardine).
Sz.M.: Alap-, illetve mesterképzésen Regály Zsoltnál csillagkörüli törmelékkorongok modellezésébe kapcsolódtam be, amely téma érdekes és fontos a bolygókeletkezés megértéséhez. Utána témát váltottam, a doktori képzés alatt a Gaia űrobszervatórium adatait felhasználva fiatal csillagok, csillagkeletkezési régiók statisztikai vizsgálatát végeztem Ábrahám Péterrel és Kun Máriával.
MCSE: Jártál-e külföldön csillagászattal kapcsolatban konferenciákon, képzéseken vagy vendégkutatóként?
Sz.M.: Első konferenciám az Európai Csillagászati Társaság évenként megrendezett konferenciája lett volna 2020-ban Leidenben, azonban a COVID miatt csak online lett megrendezve. E konferenciasorozat keretében voltam, immáron fizikailag Valenciában, Krakkóban, illetve Padovában. 2024-ben itt Budapesten rendeztek meg egy csillagkeletkezéssel, illetve gépi tanulással kapcsolatos kisebb konferenciát, amelyen előadást tartottam. Erasmus keretében, 2023 tavaszán egy hónapot töltöttem Bécsben, amely azóta is meghatározó élmény számomra. 2024 őszén Magyar Állami Eötvös Ösztöndíj keretében további három hónapot töltöttem el Bécsben.
Tejútrendszerünk szerkezete a Gaia űrtávcső mérései alapján (ESA).
MCSE: Miként és hol dolgozol jelenleg? Említenél egy-két új és fontos eredményt a témaköröddel kapcsolatban?
Sz.M.: Jelenleg a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati intézetében vagyok tudományos munkatárs, a Gaia űrobszervatórium negyedik adatközléséhez kapcsolódó fiatalcsillag-katalógus előkészítésében veszek részt. A Gaia a csillagászat rengeteg ágában forradalmi eredményeket ért el, akár évszázados elméleteket is megdöntve. Például miután meghatározták a Naprendszer környezetében lévő közeli, nagyobb csillagközi felhők távolságát, kiderült, hogy sok közülük mintegy 8800 fényév hosszúságú, hullám alakú struktúrába rendeződik, amiről pár évvel ezelőttig még csak nem is sejtettük, hogy létezik.
MCSE: Vannak-e a távlati terved a következő 5-10 évre?
Sz.M.: Rövid-, illetve középtávon Bécsben képzelem el a jövőt. Tavaly év végén beadtam egy pályázatot, amely egy hároméves posztdoktori pozíciót jelentene. Hosszabb távon is szeretnék a csillagászatban maradni.
