Földközeli kisbolygót fedeztek fel magyar csillagászok

701

Az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete és a Szegedi Tudományegyetem együttműködésében 1997 óta folyó kisbolygó-megfigyelési program keretében most először sikerült Földünket jelentősebben, bár nem veszélyesen megközelítő kisbolygót felfedezni. A 2008 UZ201 jelű égitestet a Piszkés-tetői Csillagvizsgáló 60 cm-es Schmidt-teleszkópjának október 25-ei felvételein azonosította Sárneczky Krisztián és Kárpáti Ádám. A képek egy sokkal távolabbi, a Szaturnusznál is távolabb járó kisbolygó megfigyelése céljából készültek, az új égitest véletlenül futott rá a felvételekre.

 

A 2008 UZ201 felfedezését eredményező felvételek. A kisbolygó a bal alsó sarokban felfelé haladó fénypont. Az ábrázolt terület mérete 9×6 ívperc, az expozíciós idő 9 perc.

A 20,5 magnitúdós égitest nem gyors mozgásával, hanem a mozgás szokatlan irányával hívta fel magára a figyelmet. Pontosan merőlegesen haladt a többi kisbolygóhoz képest. Mivel a felhős időjárás miatt csak öt nappal később, október 30-án tudták újraészlelni, egy ideig probléma adódott a két éjszaka megfigyeléseinek összekapcsolásával. Végül több levélváltás után a Minor Planet Center földközeli objektumokkal foglalkozó tagja, Timothy Spahr az automata szoftver megkerülésével november 2-án tette fel a földközeli kisbolygók megerősítését szolgáló honlapra az égitestet. A felhívás alapján néhány órával később az Egyesült Államok több obszervatóriumából is észlelték az új kisbolygót. Végül másnap kapta meg ideiglenes jelölését, amikor a Minor Planet Electronic Circularban az első hivatalos pályaelemeket is közzétették.

 A kisbolygó helyzete a Földhöz és a többi belső bolygóhoz viszonyítva a felfedezés napján. A jobb felső sarokban látható, hogy a 2008 UZ201 kékkel jelölt pályája metszi a Mars pályáját. (JPL)

Ezek alapján a 2008 UZ201 az Amor család tagja. Ezek az égitestek 1,3 CsE-nél jobban megközelítik a Napot, de nem kerülnek a Földnél közelebb hozzá. Közvetlen veszélyt nem jelentenek bolygónkra, de számon tartják őket, mivel a közelebbi vagy távolabbi jövőben úgy változhat a pályájuk, hogy veszélyes égitestté válnak. Valójában külső bolygószomszédunkat, a Marsot sokkal jobban fenyegeti ez a kb. 150 méter átmérőjű égitest, mivel keresztezi a vörös bolygó pályáját. A felfedezés napján 33 millió km-re volt bolygónktól és már távolodott tőlünk. A jelenlegi számítások szerint lehetséges legkisebb távolsága 25,5 millió km lehet, míg a Marsot akár 900 ezer km-re is megközelítheti. A távolodó égitest folyamatosan halványodik, de december elejéig a legnagyobb távcsövekkel még lehet esély a 21-21,5 magnitúdós kisbolygó megfigyelésére.

A 2008 UZ201 teljes pályája (kékkel jelölve) a négy belső bolygó pályájához (fehér ellipszisek) viszonyítva. (JPL)

A jelenlegi számítások szerint a kisbolygó 3,55 év alatt kerüli meg csillagunkat, napközelben 1,164 CsE-re közelíti meg, naptávolban viszont 3,511 CsE-re távolodik tőle. A pálya excentricitása 0,500, a pályahajlás pedig 3 fok. Legutóbb 1982-ben Lovas Miklós fedezett fel földközeli kisbolygót hazánkból ugyanezzel a műszerrel, csak akkor még hagyományos fotográfiai úton. A (3103) Eger kisbolygó legalább 1,5 km átmérőjű és a Földhöz is sokkal közelebb kerülhet, mint a 2008 UZ201.

Hozzászólás

hozzászólás