Kína a Toutatishoz ment

876

A kérdéses szonda a Chang’e-2 jelű, melyet eredetileg nem is kisbolygók kutatására terveztek, hanem a Hold felszínének minél jobb megismerésére. A 2010 októberében startolt űreszköz 100 km magas körpályáról térképezte fel égi kísérőnket, mintegy 7 méteres felbontással. Miután tavaly júniusban befejezte munkáját, a tudományos program átcsapott technológiai kísérletbe. A feltörekvő kínai űrkutatók az űrszondák irányításában szerettek volna minél több tapasztalatot gyűjteni, így olyan manőverekbe kezdtek, melynek eredményeként a Chang’e-2 elhagyta a Hold körüli pályát, és hamarosan a Nap-Föld rendszer L2 pontjában kötött ki. Ez volt az első eset az emberiség történetében, hogy ilyen manővert sikerült végrehajtani. Az L2 pontból a nyáron indult tovább a szonda a Toutatis kisbolygó felé, de félve az esetleges kudarctól, szinte teljes titoktartásban.

A közeledő kisbolygó Kuli Zoltán december 9-ei, több felvételből összekombinált képén. A két képsorozat közt 9 perc telt el, ezért látszik megszakadni a gyorsan mozgó égitest által a digitális felvételeken hagyott nyom.

A (4179) Toutatis hosszú távon az egyik legveszélyesebb földközeli kisbolygó. A többiekhez képest hatalmas, 4,5×2,4 km-es mérete mellett mozgása jelenti a legnagyobb veszélyt. Mivel Nap körüli keringési ideje kereken 4 év, ennyi időnként rendszeresen visszajár bolygónkhoz, legutóbb december 12-én 7,5 millió km-re haladt el bolygónk mellett. Jó pár közelítésre előre könnyen ki lehet számolni a pályáját és közelségeit, de ahogy haladunk előre az időben, egyre bizonytalanabbak lesznek a számítások. Ennek oka a Jupiterben keresendő, ugyanis az óriásbolygó 12 év körüli keringési ideje pontosan háromszorosa a Toutatisénak. Emiatt rendszeresen közel kerül egymáshoz a két égitest, ami kaotikussá teszi a kisbolygó mozgását, elbizonytalanítva az előrejelzések pontosságát. Szerencsére ez csak az időben messzire előre tekintve van így, ezért nem kell félni attól, hogy egyszer csak váratlanul a fejünkre esik a Toutatis. A decemberi közelítés azonban kapóra jött a kínai repülésirányítóknak.

A távolodó szonda képei 93 és 240 km közötti távolságból mutatják az elnyúlt, vélhetően legalább két nagyobb testből összeállt kisbolygót.

A manőver annyira jól sikerült, hogy a Chang’e-2 december 13-án mindössze 3,2 km-re haladt el a Toutatis mellett. Az ilyen közelítésekkel azonban vigyázni kell, mert a két égitest egymáshoz viszonyított sebessége 10 km/s volt, vagyis egy másodperccel a közelítés után már négyszer távolabb jártak egymástól! Emiatt a felvételek készítésekor nagyon jó kell célozni, pontosan kell forgatni, irányítani a szondát. Korábban már többször előfordult, hogy az űr feketeségében nem sikerült megtalálni a célpontot. De a Chang’e-2 jól végezte a dolgát, a közelítés utáni 9. és 24. másodperc között több felvételt is készített az egyre kisebbnek látszó kisbolygóról. A képek természetesen alátámasztották a korábbi és mostani földfelszíni radarképekből kapott alakot, és már senkinek sem okozott meglepetést, hogy a felszínen alig látszanak kráterek, ellenben rengeteg a szikla és a por. Ezek után már nem fogunk meglepődni azon sem, ha egyszer csak egyik este a kínai televízióban a Hold felszínén ugráló kínai űrhajósokat fogunk látni…

Hozzászólás

hozzászólás