Ebben a hónapban lesz tíz éve, hogy a Szeged Asteroid
Program keretében a Konkoly Obszervatórium 60 cm-es Schmidt-távcsövével a
Szegedi Tudományegyetem munkatársai felfedezték első kisbolygójukat. A tíz éves
munka a számtalan egyéb eredmény mellett kereken 499 új kisbolygó felfedezését
is eredményezte. Ezek nagyobb részét Piszkés-tetőn, néhány égitestet a
spanyolországi Calar Alto Obszervatóriumban, mintegy nyolcvan aszteroidát pedig
az ausztráliai Siding Spring Obszervatóriumban sikerült felfedezni, illetve 50 kisbolygót találtak a NEAT program világhálón is elérhető
archívumában. Eddig 120-nak sikerült annyira megismerni a pályáját, hogy
sorszámot kaphatott, vagyis a felfedezők nevet választhatnak az égitestnek.
Korábban húsz égitest esetében történt meg az elnevezés, így 2007 végén a
csoport számos kisbolygójának névjavaslatát juttatta el a Nemzetközi
Csillagászati Unió apró égitestek elnevezésével foglalkozó bizottságához.
A (31872) Terkán kisbolygó felfedezését eredményező felvételpár.
Az elnevezésre javasol égitestek között Piszkés-tetőn,
Siding Springben és a NEAT képein felfedezett kisbolygók voltak. A kilenc Magyarországon
felfedezett kisbolygónál egyértelmű volt, hogy hazánkban élő és alkotó
csillagászokat, művészeket, illetve magyar városokat jelöljünk meg a
névjavaslatokban. A NEAT képeken talált égitesteket viszont a NASA által
szponzorált program és honlap nélkül nem fedezhettük volna fel, így itt olyan személyeket
kerestünk, amelyek Magyarországhoz és az Egyesült Államokhoz is köthetők, és világraszóló
eredményeiket már az Újvilágban érték el. Az ausztrál kisbolygónak pedig egy
neves ausztrál csillagász nevét javasoltuk, így ez az égitest a felfedezők okán
minősül magyar vonatkozású felfedezésnek.
A (107052) Aquincum kisbolygó felfedező felvételpárja. Az égitest a kép közepétől balra látható. Alatta az 1999 RE44, míg jobb oldalt az 1999 SU6 jelű kisbolygó mozog.
A kisbolygók megtalálásukkor
először ideiglenes jelölést kapnak (egy évszám, illetve betűk és számok kombinációja),
amire azért van szükség, mert az égitest biztos azonosítása és a pálya pontos
meghatározása éveket vehet igénybe. Szerencsétlen esetben az is kiderülhet,
hogy korábban valaki már megfigyelte az égitestet, és elveszik tőlünk a
felfedezést. Egy átlagos kisbolygó négy év alatt kerüli meg a Napot, vagyis
ennyi idő kell ahhoz, hogy a mozgását végigkövessük. Ha négy különböző évben is
sikerült megfelelő számú észlelést összegyűjteni az égitestről, Nemzetközi
Csillagászati Unió égisze alá tartozó Minor Planet Center sorszámmal látja el a
kisbolygót. Ekkor hivatalosan is megadják, hogy kik a felfedezők, akiknek ezt
követően tíz év áll a rendelkezésükre, hogy nevet adjanak a kisbolygójuknak.
Az alábbiakban a most elnevezett
12 égitestet vesszük sorra. Előbb a Piszkés-tetőn felfedezett, majd a NEAT
képeken talált, végül a Siding Spring-i kisbolygók sorszámát, hivatalos
elnevezését, ideiglenes jelölését, valamint a felfedezés és az elnevezés rövid
történetét közöljük.
(31872) Terkán = 2000 EL106
A kisbolygót Sárneczky Krisztián és Szabó
Gyula fedezte fel 2000. március 13-án, miközben a két nappal korábban talált 2000
EV106 jelű földsúroló kisbolygót követték. Nevét
Terkán Lajos (1877-1940) csillagászról kapta, aki 1900 és 1935 között előbb az
ógyallai Csillagda, majd a svábhegyi
Konkoly alapítványú Asztrofizikai Obszervatórium munkatársa volt. Az ő
kezdeményezésére indult el a kisbolygók és üstökösök fényképezése az
obszervatóriumban, melynek eredményeként 1936 és 1941 között 22 kisbolygót és
egy új üstököst fedeztek fel a Sváb-hegyen.
(53029) Wodetzky = 1998 WY6
Az égitestet Sárneczky Krisztián és Kiss
László fedezte fel 1998. november 22-én Piszkés-tetőn, miközben a különleges pályán mozgó 1997 GD jelű aszteroidát
észlelték. Az ekkor 18,5 magnitúdós, 4–5 km átmérőjű égitest 2003 februárjában
kapta meg sorszámát. Elnevezésével Wodetzky József (1872-1956) csillagásznak
állítanak emléket, aki 1934 és 1943 között a Pázmány Péter Tudományegyetem
Csillagászati Tanszékének vezetője volt. Tudományos kutatásai a csillagászat
klasszikus ágaira terjedtek ki, elsősorban a többtest problémával és a Hold mozgásával
foglalkozott, de lelkes tudománynépszerűsítő is volt.
(82071) Debrecen = 2000 YA32
Az akkor még számozatlan
(23718) Horgos kisbolygó 2000. december 31-ei megfigyelése közben fedezte fel Sárneczky
Krisztián és Kiss László. A Vesta csoportba
tartozó 4-5 km
átmérőjű aszteroida ekkor meglehetősen fényes, 17,2 magnitúdós volt. Elnevezését
hazánk második legnagyobb városáról, Debrecenről kapta, ahol a Magyar Tudományos
Akadémia 1958-ban megalapította Napfizikai Obszervatóriumát. A Kossuth Lajos
Tudományegyetem egyetemi csillagvizsgálójából kialakított intézményben azóta is
minden derült napon figyelik központi csillagunk felszínének és légkörének
jelenségeit.
(84919) Karinthy = 2003 VL
Az egy
évvel korábban felfedezett 2002 RY111 jelű kisbolygó keresése közben futott rá
a Sárneczky Krisztián és Mészáros Szabolcs által készített 2003. november 3-ai felvételekre.
Elnevezése az egyik legismertebb hazai író, költő, publicista, műfordító, Karinthy
Frigyes (1887-1938) nevét őrzi, aki rövid, humoros, éles hangvételű, sokszor
abszurd történeteivel örökre beírta magát a magyar irodalom történetébe.
(91024) Széchenyi = 1998 DA33
A Szeged Asteroid Program elsőként
felfedezett kisbolygója ez, amelyre 1998. február 28-án talált rá Sárneczky Krisztián és Kiss László. Az 5-6 km átmérőjű égitestről lassan
gyűltek a megfigyelések, így sorszámát csak 2004 októberében kaphatta meg. Mivel
ez volt a program első kisbolygója, nevét csak a magyarok közt is az elsőről, gróf
Széchenyi Istvánról (1791-1860) kaphatta, akinek sok egyéb mellett a Magyar
Tudományos Akadémia létrejöttét is köszönhetjük.
(106869) Irinyi = 2000 YY31
A „csöndes” gyufa feltalálójáról, Irinyi
Jánosról (1817-1895) nevezték el ezt a néhány km átmérőjű kisbolygót, amelyet Sárneczky Krisztián és Kiss László fedezett fel a
XX. század utolsó estéjén, 2000. december 31-én. Egyik professzorának sikertelen
kísérlete kapcsán jött rá a nem robbanó, zajtalan gyufa megoldásának gondolatára. Hosszú kísérletsorozat után, 1836-ban szabadalmaztatta találmányát,
melyben a foszfort nem káliumkloráttal, hanem ólomdioxiddal keverte.
(107052) Aquincum = 2001 AQ
A kisbolygót a szilveszteri pezsgőbontás
után fél órával, 2001. január 1-jén fedezte fel Sárneczky Krisztián és Kiss
László. Az ideiglenes jelölésében található AQ betűkód inspirálta az Aquincum
nevet. A mai Óbuda területén található települést a rómaiak alapították 89
körül. A északi polgárvárosból és a délebbi táborvárosból álló település 106-tól
a 4. századig Alsó-Pannónia központja volt. Virágkora a 2. és 3. századra
esett, hanyatlása pedig a 4. században kezdődött, majd a város hamarosan
teljesen elnéptelenedett.
(126245) Kandókálmán = 2002 AY66
Kandó Kálmán (1869-1931) születésének 133.
évfordulóján, 2002. január 13-án fedezte fel Sárneczky Krisztián és Heiner Zsuzsanna.
A mindössze 21 magnitúdós kisbolygó 2006-ban kapta meg sorszámát, majd a
keresztségben megkapta a nagyfeszültségű háromfázisú váltóáramú vontatás egyik
megalkotójának nevét. A tervei alapján készült és 1902-ben átadott olaszországi
Valtellina-vonal volt a világ első, nagyfeszültségű váltakozó árammal
működtetett vasútvonala.
(129259) Tapolca = 2005 QD75
A kisbolygóöv külső szélén, a Naptól 3,5
CsE távolságban keringő égitestet Sárneczky Krisztián és Szám Dorottya fedezte
fel 2005. augusztus 25-én. Nevét a második felfedező szülőhelyéről, a 20 ezer
lakosú Tapolcáról kapta. A Balaton közelében fekvő település egyedülálló
látványossága a több km hosszú Tavasbarlang.
(125071) Lugosi = 2001 TX242
Sárneczky Krisztián fedezte fel a NEAT
program archív felvételein, amelyek 2001. október 8-án készültek a palomar-hegyi
1,22 m-es Schmidt-teleszkóppal. Nevét a magyar születésű színészről, Lugosi
Béláról (1883-1956) kapta, aki a Tanácsköztársaság idején vállalt aktív
szerepe miatt emigrált. Előbb Bécsben, majd Berlinben élt, 1921-ben
költözött az Egyesült Államokba, ahol főként rémfilmekben játszott. Felülmúlhatatlan
Drakula-alakításaival a karakter valamennyi későbbi megformálójára döntő
hatással volt.
(132718) Kemény = 2002 ON27
Kemény János György (1926-1992) Budapesten
született matematikus, középiskolai tanulmányait a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban
kezdte, ám családja 1940-ben külföldre emigrált. A Princeton Egyetemen végzett,
majd a Manhattan-terv keretében Los Alamosban is dolgozott. Az Amerikában élő
összes híres magyar fizikussal találkozott, Albert Einstein tanársegédje is
volt. Thomas Eugene Kurtz-cal együtt 1964-ben megalkotta a BASIC programozási nyelvet.
Vezetése alatt lett világhírű a Dartmouth-i Főiskola. A neki szentelt
kisbolygót Sárneczky Krisztián fedezte fel a NEAT 2002. július 23-ai
felvételein.
(171429) Hunstead = 2007 RD5
Sárneczky Krisztián és Kiss László fedezte
fel Siding Spring Observatory 1,02 m-es reflektorával 2007. szeptember 1-jén
készített felvételeken. Nevét a University of Sydney csillagász professzoráról,
az 1943-ban született Richard W. Hunstead-ról kapta, aki az Univerzum távoli
égitestjeivel, kvazárokkal, nagy vöröseltolódású rádiógalaxisokkal,
galaxishalmazokkal foglalkozik. Tudományos pályája mellett a diákok körében
igen népszerű és méltán híres egyetemi oktató.
