Immár 54 éve, hogy utoljára ember lépett égi kísérőnk felszínére. Bár több nemzet több programja is ismert (és folyik is), amelyek célja a Hold kutatása automatikus eszközökkel, űrhajósok ismételt látogatása, vagy akár hosszú távon állandó, emberi jelenlétre alkalmas bázisok kialakítása, jelenleg a NASA Artemis II programja lehet a következő lépés.
A tervek szerint a négy fős legénységet az Artemis II keretében legkésőbb 2026 áprilisában indítják útnak, de ennél jóval korábbi (akár február elejei) dátumok is szóba jöhetnek. Céljuk egyelőre nem a holdraszállás, csupán a Hold megkerülése (mint ezt tette az Apollo–8 1968 decemberében), mégis fontos lépés a Holdra történő visszatérés szempontjából. Az asztronautákat az Orion űrhajó fogja szállítani, melyet a Space Launch System (SLS) már korábban, többek között az Artemis I repülése során is tesztelt hordozórakéta juttatja célba. Az indítás után, ha minden a tervek szerint alakul, először a mentőrendszer válik le, a Föld körüli pálya elérése előtt pedig a gyorsítórakéták is. Az űrhajósok ezt követően két (90 percig tartó), Föld körüli keringés során ellenőrzik a rendszerek megfelelő működését, majd 185×2240 km-es elliptikus pályára állnak, amelyet később még elnyúltabbá alakítanak (185×73 600 km). Ezt követően a szervizmodul hajtóművei indítják el az űrhajót a Hold felé vezető pályán, amelyen haladva mintegy négy nap alatt érik el égi kísérőnket. A teljes program során a Hold mögött elhaladva egy nyolcast leírva térnek vissza a Föld közelébe, szintén négy nap alatt. A tervek szerint a következő, Artemis III repülés során történhet meg évtizedek után az ismételt holdralépés. E sorok megjelenésekor az összeszerelt hordozórakéta és űrhajó már a 39B jelű indítóálláson várakozik további tesztekre, illetve az üzemanyaggal való feltöltésre.
Az Artemis II parancsnoka az 50 esztendős Reid Wiseman mérnök, aki 2009-ben vált űrhajóssá, és többek között egy alkalommal 165 napot töltött az ISS fedélzetén. A NASA kötelékében 2013 óta dolgozó Victor J. Glover pilótaként vesz részt, korábban is pilótaként vett részt a SpaceX Crew-1 program alkalmával az Expedition 64 részeseként. Az út két specialistája az űrben eddig összesen 238 napot töltött, gyakorlott Christina Koch, valamint a kanadai származású, 50 éves Jeremy Hansen, aki már 12 esztendős korában megkezdte repülős pályafutását.
Az Artemis II útja kulcsfontosságú lesz a Holdra történő visszatérés szempontjából. A jelenlegi tervek szerint a Holdra szálló űrhajósokat szállító Artemis III legkorábban 2027-ben indulhat (a tesztek és a korábbi repülések eredményeitől, nem kevésbé a rendelkezésre álló pénzügyi forrásoktól függően). Érdekes módon még csak az Artemis V-öt tervezik felszerelni a Holdon nagyobb távolságokra való eljutást lehetővé tevő új fejlesztésű roverrel.
Az Artemis II „menetrendje” (kép: NASA).
