A Meteor 2025/7-8. számában olvashattunk arról, hogy 2024-ben teljes körű felújítást követően újra megnyílt a nagyközönség előtt a prágai planetárium, amely a renoválás során Európában páratlan, LED alapú megjelenítési technológiát kapott a csillagos égbolt és a műsorok bemutatásához. A cikket olvasva fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy az első adandó alkalommal egyszerű nézőként meglátogatom a planetáriumot, melyre 2025. év végén került sor. Jelen cikkel szeretném megosztani élményeimet, egyben kedvet csinálni amatőrtársaimnak, hogy esetleges prágai utazásuk során a számos más csillagászati témájú látnivaló felkeresése mellett iktassák be ezt a nem mindennapi látványt ígérő programot.
Számomra már nagyon hiányzott egy jó kis planetárium-látogatás. Sajnos a budapesti intézmény 2017 óta zárva tart, így működő nagy-planetárium hiányában nem élvezhetjük rendszeresen a mesterséges égbolt látványát. A vándorplanetáriumok alkalomszerűen érhetők el és természetesen képességek terén nem vetekedhetnek a jóval nagyobb, állandó planetáriumoktól.
Hajtott a kíváncsiság, hogy összehasonlítsam a LED technológia által generált
égbolt látványát a – sajnos már csak egyre halványuló emlékeimben élő – régi Zeiss műszer által vetített égbolt látványával. Anno nagyon kedveltem a bársonyos feketeséget, a fényesebb csillagok szinte valósághű színeit, amitől annyira igazinak tűnt a budapesti planetárium mesterséges csillagos ege. Kíváncsian és óvatos szkepticizmussal vártam ezt az előadást, ugyanis vegyes élményeket éltem át 2022-ben a München-Garchingban található „Supernova” digitális nagyplanetáriumban. A kissé fátyolos-szürkés égbolt, a számomra kevésbé ragyogónak tűnő csillagok némileg csalódást keltő látványát nem tudta teljesen kompenzálni a fejlett kép- és hangtechnika által támogatott, egyébként maximálisan profi módon megtartott előadás. (A megfogalmazott kritikától függetlenül mindenkit bátorítok, hogy látogassa meg
ezt a nagyszerű intézményt!) Persze tudom, hogy a bemutatásokhoz használt filmek, képek, ábrák megjelenítéséhez a mai kor modern digitális eszközei, sokkal, de sokkal fejlettebb lehetőségeket biztosítanak, mint a hagyományos vetítési módszerek, de végül is egy planetáriumban az égbolt esztétikai látványa az elsődleges ugye? A prágai planetárium egyszerre ígért valósághű csillagos-égbolt élményt és páratlan bemutatási lehetőségeket, így nem csoda, hogy türelmetlenül vártam az előadást. A planetáriumban számos témában tartanak természettudományos előadásokat, de érdeklődési körömnek megfelelően mindenképpen csillagászat-űrkutatási tárgyú bemutatóra akartam beülni. Mivel a mi kirándulásunk limitált időkeretébe mindössze egy szabad este fért bele, az egyetlen lehetőségem a Voyager programot ismertető előadás kiválasztása volt.
A planetárium műsora egyébként heti blokkokban frissítve kerül fel a honlapra, így adott pillanatban egy hónapra előre láthatjuk a repertoárt. A planetárium honlapja cseh és angol nyelvű (planetum.cz). A belépőjegyet hetekkel korábban, feltétlenül elővételben vegyük meg, mert a helyek gyorsan fogynak, az előadások telt házzal mennek. Sokat mondó, hogy a december 29-ei előadásra egy hónappal korábban már csak a harmadik sorba kaptam jegyet és még szerencsésnek mondhattam magamat, hogy egyáltalán volt hely! Külön kiemelendő, hogy a planetáriumban nagy hangsúlyt fektetnek a gyermekek és a fiatalok edukációjára és játékos formában kínálnak ismeretterjesztő műsorokat a különböző korosztályok számára. A planetárium tulajdonképpen csak egyike az ún. Planetum intézményeinek. Ide tartozik még a Petrin dombon található Stefánik Obszervatórium és Prága északi határán levő Dablice Obszervatórium, amelyek nappali és éjszakai programokat, bemutatókat egyaránt szerveznek.
A planetárium a város egyik nagy parkos részében, a Stromovkán helyezkedik el, a Prágai Kiállítási Központ közvetlen közelében. A planetárium épülete tömegközlekedéssel jól megközelíthető, de autóval nem lehet a környékre behajtani. Az odajutási lehetőségekről és parkolásról a honlapon részletes információkat lehet olvasni. Gyalog megközelítve, még sötétben is hamar kitűnt a planetárium épületének jellegzetes kupolája. Az épülethez vezető gyalogút mellett a planetárium felújításának történetét bemutató, illetve csillagászati témájú információs táblák vannak elhelyezve. Közvetlenül az épület mellett látható egy – avatott szemnek messziről is jól felismerhető – lila fényben tündöklő holdkomp makett.
A planetárium épülete és a holdkomp makett
A planetárium főbejáratán belépve egy nagy körcsarnokba jutunk. A körcsarnok falain körben nagyméretű LED képernyők helyezkednek el, amelyeken nagyfelbontású, intenzív színekben pompázó profi asztrofotókat jelenítenek meg. A csarnokból lépcső vezet fel az emeleti szinten elhelyezkedő nézőtérhez. Mintha a csarnok falát kívülről áttörte volna, láthatjuk az Atlantis űrsikló orr részének életnagyságú makettjét, ahová egy lenyíló ajtón keresztül be is léphetünk és benne megtekinthetjük a műszerfal, mosdó, tároló-rekeszek stb. makettjeit. (Jóleső érzéssel idéztem fel a közel egy évvel korábbi floridai látogatásomat a Kennedy űrközpontba, ahol láttam az igazi Atlantist.)
Az Atlantis űrsikló orr-részének makettje a planetárium folyosójába építve
A körfolyosóról nyílik egy kis kiállítási rész, amely a látogatásom idején a „Föld a
világűrből” megnevezésű, a Föld műholdas távérzékelését bemutató, interaktív, az ESA által támogatott kiállításnak adott teret. Egy kis pihenőrészben leülhetünk, ha fáradtak vagyunk (és van hely), illetve az ott elhelyezett ital-automatán lévő felirat tanulsága szerint feltankolhatjuk magunkat frissítőkkel, mielőtt elindulunk a „csillagközi utazásra”. Az elmaradhatatlan üzletben csillagászati és űrkutatási témájú mütyürkéket, ajándéktárgyakat, könyvet, pólókat stb. vásárolhatunk. Számomra a legmeghökkentőbb a mosdóban található tükör volt, amelyet félreérthetetlenül a James Webb űrtávcső 18 szegmensből álló főtükre ihletett.
„Űrtávcső-tükör” a mosdóban
Az előtér közepén, az emeleti nézőteret hordozó pillérben egy kis helyiség van kialakítva. Anno innen irányították a 2022-ben felbocsátott és 2 évig pályán keringő Planetum-1 cseh nanoműhold tudományos programját.
A várakozás ideje a bámészkodással gyorsan elrepült. A kései kezdési időpont ellenére
(19:30) egyre csak gyűltek a látogatók, minden jegyet eladtak aznap estére. Feltűnt, hogy a nézőközönségben minden korosztály képviselte magát, fiatalok, öregek vegyesen. Keserédesen, kissé irigykedve konstatáltam magamban, hogy láthatólag itt milyen sok embert érdekel komolyabb szinten a csillagászat és az űrkutatás. A jegyek ellenőrzését követően lépcsőn jutottunk fel a nézőtérre. A lépcsőházban egy antik csillagászati mérőműszert és egy műhold-makettet láttam kiállítva. A nézőtérbe jutva megdöbbentően szép látványban volt részünk. Amíg a mintegy 300 főnyi közönség az ülőhelyeket foglalta el, különböző csillagászati témájú képeket jelenítettek meg a 22 méter átmérőjű kupolában. Aki nem ért cseh nyelven, igényelhetett fülhallgatót, amelyen keresztül az előadás angolul is követhető. Ismertették a biztonsági rendszabályokat, amelyek közül az egyik legérdekesebb egy különös tanács volt, mely szerint, aki az előadás közben szédülést érez, csukja be a szemét. A planetárium megjelenítő berendezése szó szerint szédítő teljesítményre képes, olyan illúziót keltve, mintha repülnénk, forognánk a földfelszínhez, vagy éppen a világmindenség csillagaihoz képest.
Óriási az érdeklődés a műsor iránt.
Juhász László
Ön is kíváncsi arra, mit látott szerzőnk a prágai planetárium egén? A cikk teljes egészében a Meteor 2026/5. számában olvasható (a Magyar Csillagászati Egyesület tagjai illetményként kapják)!
