Napfogyatkozás 2006. március 29-én

Aligha létezik lenyűgözőbb természeti jelenség a
teljes napfogyatkozásnál. Március 29-én ismét teljes napfogyatkozás
lesz megfigyelhető a közeli Törökországból, ahová számos magyar
expedíció fog indulni. Hazánkból a jelenség csak részleges lesz,
azonban az 56-64%-ban megfogyatkozott Nap látványa is rendkívül
érdekes. Hírportálunkon mind a hazai, mind a törökországi, mind pedig
az egyiptomi megfigyelésekről be fogunk számolni.

A napfogyatkozások létrejötte 

Napfogyatkozás
olyankor jön létre, amikor Holdunk a Föld és a Nap közé kerül, és a
Hold árnyéka bolygónkra vetül. A jelenség a Föld felszínén állva csak
az árnyék területéről figyelhető meg. A Napnak és a Holdnak az égen
látható mérete közel egyforma, mivel a Hold a Napnál 400-szor kisebb és
400-szor közelebb is van, ezért kedvező helyzetben a Hold az egész
napkorongot eltakarhatja.

Részleges
napfogyatkozás akkor látható, amikor a Hold a napkorongnak csak egy
részét takarja el. Utóbbi egy-egy napfogyatkozás alkalmával a Föld több
ezer kilométer széles területről figyelhető meg. Ezt mutatja az ábrán a
nagyobb és világosabb szürke kör a Föld felszínén. Teljes
napfogyatkozás idején a Hold az egész napkorongot eltakarja. Ez a
részleges fogyatkozásnál sokkal kisebb területről látható, ez a
mellékelt ábrán a világosabb szürke korong centrumában lévő kisebb,
sötétebb folt. Utóbbi csak 100-200 km átmérőjű, ez a totalitás sávja. A
teljes napfogyatkozás elméletileg lehetséges maximális
időtartama legfeljebb 7,5 perc — ilyen
hosszú totalitás azonban rendkívül ritkán fordul elő.

A
teljes napfogyatkozás az egyik legszebb természeti jelenség: időtartama
alatt a táj és az égbolt sötétebb lesz, feltűnnek a bolygók és a
legfényesebb csillagok, valamint a Nap külső légköre: a napkorona is.
Gyakori kérdés: milyen élettani hatása van mindennapi életünkre egy-egy
napfogyatkozásnak? Ez  a hatás elhanyagolható – természetesen
eltekintve attól, hogy a látványos jelenség megfigyelése mindenkinek
örömöt okoz.

A 2006. március 29-i napfogyatkozás menetrendje

A
2006. március 29-i teljes napfogyatkozás csak részlegesként látható
hazánkból. A teljesség sávja Afrikán és Ázsián halad át.
A fogyatkozás árnyékkúpja Brazíliából indulva átszeli az
Atlanti-óceánt, Észak-Afrikát és Közép-Ázsiát, majd Mongólia nyugati
határánál hagyja el bolygónk felszínét.

Mindezt
látványosan szemlélteti a mellékelt animáció. Ezen a fogyatkozás
árnyékának útját követhetjük végig, amely a Holdnak a Föld körül leírt
nyugatról kelet felé mutató keringési iránya miatt a képen balról
jobbra mozog. A nagyméretű, szürke színű, kerek folt a részleges
fogyatkozás területe, míg a teljes fogyatkozás (a totalitás) csak ennek
a közepén lévő, kisebb sötét folt területéről nézve látható.

Ez
a teljes napfogyatkozás maximálisan valamivel több mint 4 percen
keresztül figyelhető meg. Észlelésével, és a teljesség sávjába irányuló
expedíciókkal kapcsolatos információk a napfogyatkozas.csillagaszat.hu oldalon olvashatók.

A
Hold hazánk különböző pontjairól nézve a nyári időszámítás szerint
11:41 és 11:46 között lép be a napkorong elé. Részletes időadatok a
táblázatban olvashatók. A fogyatkozás maximális fázisa 12:50 körül
következik be, ekkor kísérőnk a napkorong 56-64%-át takarja majd el. A
legnagyobb fázis idején is majdnem olyan világos lesz, mint amikor
kísérőnk nem takarja el a Napot, és nem is látszanak a teljes
napfogyatkozás alkalmával megfigyelhető rendkívüli jelenségek. Ennek
ellenére, megfelelő felszereléssel megfigyelve, látványos jelenségnek
lehetünk tanúi. A Hold fekete sziluettje14:00 körül hagyja el a
napkorongot, ekkor ér véget a részleges napfogyatkozás.

A napfogyatkozás megfigyelése

Soha
ne nézzünk közvetlenül a Napba, se szabad szemmel, se távcsővel, se
fényképezőgéppel, vagy a videokamera keresőjével! Az erős fénytől
azonnal megvakulhatunk !

A
napfogyatkozások megfigyelésénél nagy körültekintéssel kell eljárni,
ellenkező esetben maradandó szemsérülést szenvedhetünk, akár meg is
vakulhatunk. Távcsöves észleléskor csak megfelelően készített és
stabilan rögzített gyári napszűrőt használjunk. Házilag barkácsolt,
vagy nem kifejezetten távcsövekhez gyártott napszűrőket ne használjunk!
A távcsövünkön csak objektívszűrőt használjunk, az okulárnál
elhelyezett szűrő a hőtől elpattanhat. Szűrőként csak a fémet
tartalmazó felületek alkalmasak, mert a láthatatlan, de káros sugarakat
is elnyelik. Nem biztonságos a kormozott üveg, fotografikus
neutrálszűrő, a túlexponált színes film vagy a napszemüveg használata
sem. Jól használható azonban például az ívhegesztéshez használatos
hegesztőüveg (13-14-es fokozat).

A fogyatkozás megfigyelésének jól bevált eszközei a napfogyatkozás-védőszemüvegek

Amennyiben
gyárilag készített szűrőnk nincs, de van egy távcsövünk, amely nem
tartalmaz ragasztott lencséket, kivetítéssel is megfigyelhetjük a
fogyatkozást. Ekkor helyezzünk az okulár mögé 10-30 cm-re egy fehér
papírlapot: erre vetítjük ki a Nap képét. Emellett a távcső elejére
gallérszerűen helyezzünk el egy kilyukasztott árnyékoló papírlapot,
amely árnyékot vet az okulár mögött tartott lapra. Távcsövünket ezután
irányítsuk a Napra, de már eközben se nézzünk a műszerbe, vagy annak
keresőjébe. Utóbbit feltétlenül fedjük le, nehogy egy érdeklődő
véletlenül belepillantson. Addig mozgassuk a Nap irányába, míg a cső
árnyéka az árnyékoló papírlapon eltűnik. Ugyanekkor hátul megjelenik a
kivetített napkorong képe. Az okulárnál addig állítsuk az élességet,
amíg a napkorongnak éles nem lesz a pereme.Ha távcsövünk objektívjének
átmérője 4-5 cm-nél nagyobb, érdemes az objektív elé helyezni egy
átlátszatlan lapot, amelybe fúrjunk 4-5 cm átmérőjű lyukat. Ekkor csak
ezen a kisebb területen keresztül jut napfény a műszerbe. Amikor a
távcsövet nem használjuk, érdemes az objektívjét teljesen letakarni,
hogy feleslegesen ne melegedjenek az optikai elemek.

A kivetítés az egyik legjobb módszer a Nap biztonságos megfigyelésére

Távcső
nélkül, szabad szemmel is ideális látványt nyújt a jelenség, de a
megfigyeléshez itt is megfelelő napszűrő szükséges. Ennek hiányában
használjunk hegesztőüveget (13-14-es fokozat), de kormozott üveggel,
vagy túlexponált negatívval ne próbálkozzunk, mert helyrehozhatatlan
szemkárosodást szenvedhetünk. A fogyatkozás a camera obscura
jelenséggel is egyszerűen vizsgálható: ekkor egy átlátszatlan felületen
lévő milliméteres lyukon áthaladó fény vetíti ki a lyuk mögé helyezett
lapra a Nap képét. Ugyanezt a jelenséget például a lombos fák
árnyékában is megfigyelhetjük: a levelek közötti kis rések a Napot
kerekded foltokba vetítik a földre, majd a fogyatkozás maximális
fázisára (a Nap látszó képének megfelelően) mindegyik kép egyformán
„kicsorbul”.

Ne hagyjuk ki ezt a napfogyatkozást!

Magyarországról részleges napfogyatkozást legközelebb 2008. augusztus 1-jén figyelhetünk meg a délelőtti órákban; fázisa 15-23%-os lesz. Teljes napfogyatkozásra még ennél is tovább kell várni, egészen 2081. szeptember 3-áig!

Várjuk Olvasóink napfogyatkozás-képeit!

Hírportálunkon
szeretnénk minél teljesebb képet adni a napfogyatkozás "égi-földi"
eseményeiről, ezért várjuk olvasóink asztrofotóit magáról a
jelenségről, és életképeit a jelenséget megfigyelőkről. A képeket az mcse@mcse.hu címen várjuk!

Iskolai csoportok és érdeklődők figyelmébe

Az óbudai Polaris Csillagvizsgálóban
várjuk az érdeklődőket a jelenség megfigyelésére. A fogyatkozást
biztonságos napszűrőkkel ellátott távcsövekkel figyeljük meg, mód lesz
a Nap H-alfa fényben történő megfigyelésére is. A jelenséghez
kapcsolódóan előadásokat tartunk a csillagvizsgáló teraszán. A
részvételi díj kedvezményes, egységesen 200 Ft (kísérő tanárok számára
ingyenes). A Magyar Csillagászati Egyesület tagjai számára a bemutató ingyenes.

Webkamerás közvetítések

Androméda Csillagvizsgáló
Szegedi Obszervatórium
Polaris Csillagvizsgáló

Salum (Egyiptom)
Side (Törökország)
Live!Eclipse
Exploratorium 

Hozzászólás

hozzászólás