Az asztrofizikusoknak most először sikerült képet alkotniuk a közeli csillagok környezetében található üstökösfelhőkről, illetve a bennük lévő apró testekről. A 74 objektum képét tartalmazó galéria nagy felbontású fotói megmutatják, hogy ezek a jeges törmelékövek (üstökösfelhők) jelen lehetnek a legfiatalabb, éppen csak születőben lévő csillagok körül éppúgy, mint a Naprendszerhez hasonló korú, tehát már idősebb csillagrendszereknél.
A kutatás a REASONS elnevezést viseli (REsolved ALMA and SMA Observations of Nearby Stars), amelynek keretében a vizsgált közeli csillagokról az ALMA, illetve az SMA nevű antennahálózatok készítettek méréseket. A chilei Atacama-sivatagban található ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennahálózat 66 rádiótávcsövet számlál, míg a Hawaii-szigeteken elhelyezett SMA (Submillimeter Array) 8 távcső hálózataként létezik. Mint ahogy a nevük is mutatja, az eszközök a milliméteres, illetve szubmilliméteres hullámhossztartományokon végeznek méréseket.
Az új felvételek révén most először sikerült részletesen feltérképezni a csillagok körül jellemzően 10-1000 csillagászati egységre található üstökösöket, aszteroidákat, és egyéb, kisebb testeket tartalmazó régiókat. Ezekben az övezetekben általában igen alacsony (-250 és -150 °C közötti) hőmérséklet uralkodik, így a legtöbb anyag, közöttük a víz is, fagyott állapotban van jelen be. A REASONS kutatói tehát a 74 vizsgált csillag körüli jeges régiók helyzetét, illetve ezek alakját igyekeztek feltárni.
Az eredményeket összefoglaló, Astonomy & Astrophysics című szaklapban megjelent tanulmány első szerzője szerint ezekben az aszteroidaövekben nagyrészt 1 km-esnél nagyobb átmérőjű üstökösök keringenek, amelyek ütközésekor létrejönnek az ALMA és az SMA hálózatokkal is kimutatható, kisebb töredékek. Szintén megemlítendő, hogy ilyen üstökösövek a kutatók szerint a csillagrendszerek 20%-ánál megtalálhatóak, közöttük a mi Naprendszerünkben is.
A cikk egyik társszerzője kiemelte azt is, hogy a vizsgált törmélékövek alakja rendkívül változatos lehet: vannak keskeny, gyűrű formájú üstökös-övek, amelyek a Naprendszer Kuiper-övéhez hasonlatosak, ugyanakkor előfordulhatnak vastagabb, korongszerű alakzatok is. Ezek pedig „felülnézetben” lehetnek körszerűek, de elnyúlt, ellipszis alakúak is.
A REASONS kutatói a gyönyörű képeken túl izgalmas és jelentős tudományos eredményekre jutottak: megerősítették például azt, hogy az idősebb bolygórendszerekben kevesebb kisméretű töredék található, mint a fiatalabbakban, amelynek oka abban keresendő, hogy az idősebb rendszerekben már kevésbé jellemzőek az ütközések. Emellett először sikerült kimutatni, hogy minél közelebb helyezkedik el a törmeléköv egy adott csillaghoz, annál hamarabb eltűnnek a kisméretű testek belőle. Ha mindez még nem lenne elég, az övek alakjának vizsgálatával indirekt módon arra a következtetésre jutottak a kutatók, hogy az ellipszisszerű övek alakját egy-egy nagyobb méretű, ám eddig még közvetlenül ki nem mutatott égitest jelenléte okozza, amelynek átmérője a 140 km-estől akár Holdunk nagyságáig terjedhet.
Az eredmények birtokában a csillagászok a jövőben szeretnék részletesebben megvizsgálni a csillagok körüli törmeléköveket, akár több hullámhosszon is, hogy a későbbiekben még több információval gazdagodjunk ezek fejlődésével, illetve fizikai jellemzőivel kapcsolatban.
A cikk forrása: Astrophysicists reveal structure of 74 exocomet belts orbiting nearby stars.
Kapcsolódó hír: Szupernóvák az intergalaktikus térben
