Újabb nagy lépés az SKA megépítése felé

171

Már tényleg nincs sok hátra az óriási rádiócsillagászati vállalkozás építésének kezdetéig: eldőlt, hogy melyik kontinensen melyik hullámhossztartományban fognak majd észlelni.

Az SKA (Square Kilometer Array) a bolygó legnagyobb rádiócsillagászati műszeregyüttese lesz, de az elkészültéig még mindig hosszú út van hátra. Az SKA igazgatótanácsa a legutóbbi ülésen egyhangúan megszavazta, hogy megkezdődhet a projekt utolsó olyan szakasza, amely még megelőzi a tényleges építkezést. Véglegesítették a várhatóan 650 millió euróba kerülő első fázis, az SKA1 terveit és felosztását a két helyet biztosító ország, Ausztrália és Dél-Afrika között.

20150312_ska_kep1
Illusztráció a SKA1 MID rádiótányérjairól a dél-afrikai pusztában. Forrás: SKA.

Az SKA konzorciumba tartozó 11 ország kutatói és mérnökei a 20 hónapnyi következetes, kihívásokkal teli munka során alakították ki az SKA1 terveit. Az SKA1 két különböző hálózatból fog állni. Dél-Afrikában kap helyet az SKA1 MID hálózat 200 parabolaantennája: ezek a magasabb frekvenciatartományt fogják vizsgálni, 350 MHz és 14 GHz között. Alacsony hullámhosszakon már nincs szükség a hullámokat fókuszáló tányérokra. Az ausztrál kontinensre tervezett SKA1 LOW-hoz ezért egyszerű dipólantennákat fognak kihelyezni, viszont azokból összesen 130 000 darabot. Ezek az antennák 50 és 350 MHz közötti hullámhosszakon fognak észlelni. Eredetileg egy harmadik komponenst is terveztek, de a 60, újfajta detektortechnológiával szerelt rádiótányért költségvetési okok miatt el kellett csúsztatni a második fázisba.

“Az egymást kiegészítő két műszerparknak köszönhetően számos izgalmas tudományos kérdést megvizsgálhatunk majd, például az Einstein által megjósolt gravitációs hullámokat a pulzárok és fekete lyukak megfigyelésével, tesztelhetjük a gravitációt és az élet jeleit kereshetjük a galaxisban”, mondta el Robert Braun, az SKA tudományos igazgatója. „Az Univerzum történetének egyik utolsó, feltérképezetlen periódusát, a reionizáció korát is észleljük majd, visszatekintve az első évmilliárdra, amikor az első csillagok és galaxisok születtek.”

20150312_ska_kep2
Az SKA1 LOW rengeteg ilyen egyszerű antennát fog használni, háttérben az ASKAP rádiótávcsövei. Forrás: SKA.

Az SKA-nak két tesztműszere már megépült: az Australian SKA Pathfinder (ASKAP) rádiótávcsövek Nyugat-Ausztráliában önmagukban is egy kiváló műszeregyüttest alkotnak, amelyek tovább folytatják majd a munkát, és kiegészíthetik az SKA tudományos programját is. A dél-afrikai úttörő, a MeerKAT rádiótávcsövei ezzel szemben a rövid hullámhosszú hálózat részei lesznek.

Azonban nem minden halad gördülékenyen. Korábban a két ország között hatalmas versengés folyt, hogy hol is épüljön meg a hatalmas hálózat, és végül a projekt vezetői nem is jutottak dűlőre, hanem inkább szétosztották a SKA-t Dél-Afrika és Ausztrália között. Most pedig hasonló vita zajlik arról, hogy hol legyen az SKA központja. A két versenyző a jelenlegi, de facto központ, az angliai Jodrell Bank Observatory, illetve az olasz INAF (Instituto Nazionale di Astrofísica) kutatóhálózat egyik fő pillére, a Padova kastélyában található csillagászati obszervatórium. Alapos kiértékelés után mindkét helyszínt megfelelőnek találták. A Nature News értesülései szerint Padova kapott magasabb pontszámokat, és ezt az angolok nagyon rosszul viselték, ezért elérték, hogy a döntést elhalasszák április végéig, amíg további anyagokat nyújthatnak be mindkét helyről. Remélhetőleg sikerül majd ezt az ügyet is megnyugtatóan lezárni, és 2018-ban végre megkezdődik az egyik legnagyobb csillagászati vállalkozás tényleges megépítése.

Forrás: SKA, Nature News

Hozzászólás

hozzászólás