Az Európai Űrügynökség (ESA) Hera űrszondája sikeresen elindult a korábban a Didymos-Dimorphos kettős kisbolygó felé. A fedélzeten magyar közreműködéssel kalibrált műszerek is helyet kaptak.
A floridai Cape Canaveral Space Force Station (CCSFS) SLC-40 (Space Launch Complex) starthelyéről 2024. október 7-én 14:52 világidőkor útnak indult az ESA Hera űrszondája. A starthely az amerikai légierőhöz (USAF) és az Egyesült Államok Űrhaderejéhez (United States Space Force) tartozik. A hordozóeszköz a SpaceX Falcon-9 Block-5 típusú nagy teljesítményű kétfokozatú rakétája volt, ami alkalmas a tervezett sok manőverezéshez megfelelően nagy mennyiségű üzemanyaggal feltöltött, mintegy 1180 kg össztömegű Hera-szonda bolygóközi térbe való kijuttatására.
Az alábbi videó a Hera-szonda indítását mutatja.
A DART és Hera programokat egy NASA-ESA közös projektje fogja össze, az AIDA (Asteroid Impact and Deflection Assessment). A program most a Hera küldetéssel folytatódik.
Két évvel ezelőtt, 2022. szeptember 16-án a NASA DART (Double Asteroid Redirection Test) űrkísérlete során a mintegy 570 kg tömegű DART űrszonda közel 6 km/s sebességgel a Didymos-Dimorphos földközeli kisbolygó kisebbik tagjába, a Dimorphos aszteroidába csapódott. A Didymos mintegy 780 méter átmérőjű, a kisebbik, a Dimorphos átmérője pedig 160 méter. A becsapódáskor kidobott anyagfelhőről a DART-ról korábban leválasztott mini-műhold, egy CubeSat kamerája készített felvételeket.
A Hera-szonda több tudományos műszert visz magával a Didymos-Dimorphos rendszer tanulmányozására. A programban magyar résztvevők is vannak, az optikai tartományban működő kamerák optikai kalibrációját a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Gépészmérnöki Kar Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszékének (MOGI) munkatársai végezték el.
A Hera-szondán két mini-műhold (CubeSat) is van, a Milani és Juventas. Az elsőt Andrea Milani (1948-2018) olasz matematikus, égi mechanikus emlékére nevezték el, aki a kisbolygók mozgásával foglalkozott. Juventas egy római istennő, aki Hebé görög istennő római megfelelője. A két mini-műhold feladata a Didymos és Dimorphos kisbolygókról közelfelvételeket készíteni és méréseket végezni. A két kis szonda lehetővé teszi olyan felvételek készítését és méréseket, amiket a főszonda nem tudna elvégezni.
A tervek szerint a Hera 2025 márciusában a Mars közelében, mintegy 5000-8000 km magasságban a felszíntől repül majd el, és lehetősége lesz felvételeket készíteni a vörös bolygóról és holdjairól, illetve műszereivel méréseket végezni. A Mars Deimos holdját 1000 km-re közelíti meg. A Mars közelében készített képfelvételek és adatok a japánok által vezetett, és ESA együttműködéssel megvalósuló MMX (Martian Moon eXploration mission), a Mars holdjainak vizsgálatát célul kitűzött küldetést is támogatja.
A Didymos-Dimorphos kettős kisbolygó körül 2026. december 14-én áll majd pályára a szonda.
A NASA DART küldetése megmutatta, hogyan lehet kitéríteni néhány száz méter méretű kisbolygókat a pályájukról egy próbatest nagy sebességgel történő becsapódásával. A jövőben a Földre esetleg veszélyes objektumok pályája megváltoztatható lehet ilyen módszerrel, és bolygónkba való ütközésük elkerülhető lenne. Ilyen vizsgálatokra igen alkalmasak a kettős kisbolygók. Ki kell hangsúlyozni, hogy ma nem ismerünk olyan természetes kis égitestet, amely konkrét ütközési veszélyt jelentene bolygónkra, de csak idő kérdése, hogy bekövetkezzen egy ilyen ütközés lehetősége. Azonban érdemes előre felkészülni: ezt a célt szolgálta a DART és most a Hera misszió is. A Didymos egy potenciálisan veszélyes kisbolygó (PHA) és kettős is, ami alkalmassá tette a sikeres bolygóvédelmi űrkísérletre. A DART és a Hera űrmissziók a Föld kozmikus testek becsapódása elleni védelmi módszerek kidolgozását és tesztelését szolgálják.
A hír megjelenését a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt támogatta.
Források:
Spaceflightnow.com (2024.10.07.)
Kapcsolódó internetes oldal:
