Visszatérő nóva a láthatáron! – Mostantól bármelyik napon szabad szemes csillaggá fényesedhet a T Coronae Borealis

31489

Egy 3000 fényévre lévő, két csillagból álló rendszer egyik tagja, az Északi Korona (Corona Borealis) csillagképben található T Coronae Borealis (T CrB) nevű csillag nemsokára szabad szemmel is láthatóvá válik az égbolton egy úgynevezett nóvakitörés miatt. A T CrB egy különleges változócsillag, amelyet a szaknyelvben visszatérő vagy rekurrens nóvának neveznek. Ez azt jelenti, hogy a csillag bizonyos időközönként hirtelen felfényesedik, majd a felfényesedés időskálájánál valamelyest lassabban elhalványul, s visszatér nyugalmi állapotába. A kettős rendszerben legutóbb 1946-ban következett be nóvakitörés, előtte 1866-ban és a számítások szerint nemsokára újra rendkívüli felfényesedés tanúi lehetünk. Ekkor az egyébként szabad szemmel láthatatlan csillag egy „új csillag” formájában megjelenik az égbolton, hogy aztán újra eltűnjön az észlelők szeme elől.

Fantáziarajz a T Coronae Borealis kettős rendszeréről. (Forrás: skyatnightmagazine.com)

A T CrB rendszer látszó fényessége a nyugalmi állapotban körülbelül 10 magnitúdó, ami azt jelenti, hogy olyankor nem figyelhetjük meg szabad szemmel, csak távcsővel. A nóvakitörés során az objektum mintegy 8 magnitúdót (1866-ban +2,0, 1946-ban +3,0 magnitúdós volt) fog fényesedni, ami azt jelenti, hogy körülbelül 2 magnitúdós látszó fényességével szabad szemmel is láthatóvá válik az égbolton, s nagyjából olyan fényes lesz, mint a Polaris, a sarkcsillag. Érdemes éberen figyelni az égboltot a következő időszakban, ugyanis a hirtelen felfényesedés után az elhalványulás is rendkívül gyorsan bekövetkezik: a csillagot pár napig figyelhetjük meg szabad szemmel, majd még körülbelül egy hétig binokulárral vagy távcsővel. Ezután a T CrB fokozatosan visszahalványodik nyugalmi fényességére, és azt megtartja még 80 éven át. Ez tehát soha vissza nem térő alkalom lehet sokak életében arra, hogy szabad szemmel megfigyelhessék ezt a ritka eseményt.

Hol találjuk meg a T Coronae Borealist az égbolton?

Az Északi Korona csillagkép jellegzetes gyűrűalakját viszonylag egyszerű észrevenni a nyári égbolton a Bootes és a Hercules csillagképek között. Ha tekintetünket az égre emeljük, valószínűleg elsőként a Lant csillagkép legfényesebb csillaga, a Vega fénye érkezik szemünkbe. Ha ezt megtaláltuk, attól nem messze észrevehetjük a Bootes csillagképbeli Arcturust. A két csillagot összekötő egyenesen feltűnik a halványabb csillagokból álló Hercules, illetve Corona Borealis. A csillagkép T-vel jelölt csillaga, vagyis a szóban forgó visszatérő nóva a gyűrűn kívül helyezkedik el, mégpedig a csillagkép epszilon és delta jelű csillaga között.

Érdekes tény, hogy az Alphekka – másik nevén Gemma –, az Északi Korona legfényesebb csillaga 2,2 magnitúdós látszó fényességű, így a T CrB a legfényesebb állapotában összemérhető fényességű, sőt talán fényesebb is lesz ennél a csillagnál. Aki látta már az Északi Koronát, annak szinte kiszúrja majd a szemét a visszatérő nóva fényessége, ha a megfelelő időpontban néz a csillagkép irányába. A T CrB kitörését először 1217-ben figyelte meg egy német csillagász szabad szemmel, és ezt az észlelést azóta is a 13. század egyik legnagyobb csillagászati szenzációjaként ismerjük.

Hogyan találjuk meg az Északi Korona (Corona Borealis) csillagképet? (Forrás: Pete Lawrence.)
Az Északi Korona közelebből. (Forrás: Pete Lawrence.)

Milyen fizikai folyamatok játszódnak le a nóvákban?

Most pedig ejtsünk néhány szót arról, hogy pontosan mi is okozza a T CrB hirtelen felfényesedését, avagy pontosan mi az a nóva. Talán sokan a nóva (a latin „nova stella”, „új csillag” rövidített változata) szóról a szupernóvákra asszociálnak, amelyek a bizonyos csillagok halálakor bekövetkező, extrém energiafelszabadulással járó robbanások. A nóvák azonban némileg különböznek a szupernóváktól: bár a nóvák esetén is jellemző a csillag hirtelen felfényesedése, ennek mértéke jócskán alulmúlja a szupernóvákét, illetve szintén megemlítendő, hogy a nóvarobbanás nem a csillag végállapotakor következik be.

Nóvarobbanás csak olyan csillagrendszerben valósulhat meg, amelynek két tagja van, egy fehér törpe és egy vörös óriás. Egy ilyen csillagkettősben anyagátadás történik a nagyobb méretű (nem feltétlenül nagyobb tömegű) csillagról, tehát a vörös óriásról a fehér törpét övező anyaggyűjtő (akkréciós) korongra. A folyamatosan zajló anyagátadás során az akkréciós korong egy idő után átlép egy kritikus hőmérsékletet, illetve nyomást, amelynek hatására a korong aljában robbanásszerűen beindul a hidrogén héliummá történő fúziója, amely hirtelen elképesztő felfényesedést okoz. A néhány napon át tartó fényességnövekedést végül hetek vagy hónapok alatt történő elhalványulás kíséri.

Anyagátadás szoros kettős rendszerben. (Forrás: NASA/CXC/M. Weiss.)

A nóvákat különböző osztályokba sorolhatjuk az elhalványulás mértéke alapján, mégpedig a gyors, a lassú, illetve a nagyon lassú nóvák csoportjába. Mindezek mellett azonban létezik még egy nóvatípus, amelyet visszatérő nóvának nevezünk: ebben az esetben a nóvarobbanás nem csak egyszer következik be a csillag élete során, hanem bizonyos időközönként, 10-100 éves időskálán ismétlődik, míg végül a csillag egyszer eljut a végső megsemmisülést okozó szupernóva-robbanásig. Jelenleg a Tejútrendszerben 10 visszatérő nóvát ismerünk, amelyeknek egyike a T CrB.

Egy fehér törpecsillag nóvarobbanásának művészi ábrázolása. (Forrás: M. Garlick/University of Warwick/ESO.)

Honnan tudjuk, hogy mostanában fog megtörténni az esemény?

A csillagrendszerben történő anyagátadás vizsgálatával a csillagászok megjósolták, hogy a T CrB következő nóvakitörése 2024 februárja és szeptembere között fog megtörténni. A nóvakitörésnek ugyanis vannak előjelei: a kitörés előtt a csillag körülbelül egy éven át halványodik, mintha csak erőt gyűjtene a hirtelen felfényesedéshez. Ennek az elhalványulásnak a jeleit pedig tavaly március elején sikerült először detektálni.

Érdemes tehát nyitott szemmel járni a nyári égbolt alatt, és néha-néha rápillantani az Északi Korona csillagképre, ugyanis nemsokára megjelenik benne a T CrB mint „új” szabad szemes csillag, és 2 magnitúdós fényességével feltűnővé válik egy egyébként sötétebb égterületen.

Forrás: https://www.skyatnightmagazine.com/space-science/t-coronae-borealis-nova



Hozzászólás

hozzászólás