Az idő mérésének legősibb módja a napórák használata. A napóra működése azon alapul, hogy a Nap egy nap alatt jár körbe az égen, és körülbelül ugyanabban az órában delel (dél körül). A napóra két részből áll: az árnyékvetőből és az óralapból. A helyesen elkészített napóra árnyékvetője általában "ferde", mert az égi pólusra mutat; a számlap lehet erre merőleges, vízszintes, függőleges vagy más helyzetű.
Napóra Szeged-Alsóvároson
Különleges esetekben a napóra úgy készül, hogy árnyékvetője függőleges: például maga az ember, aki maga áll a napóra közepére, és árnyékának iránya szerint olvassa le a pontos időt (analemmatikus napóra). Ebben az esetben a számlap beosztása bonyolultabb. Ilyen napórát találunk például Keszthelyen.
Tapasztalat szerint a napóra-idő nem egészen egyenletesen múlik, mert a Nap két egymást követő delelése közti (a valódi nap) idő kissé változik az év folyamán. A "kvarcóra-idő" és "napóra-idő" így fölhalmozódó különbségét ábrázolva kapjuk az időegyenlítés görbéjét, amely tehát megmutatja, hogy az év adott napján a napóra mennyit késik vagy siet a kvarcórához képest.
Az időegyenlítést elsősorban két jelenség okozza. Egyrészt az, hogy a Föld pályája nem pontosan kör, ezért a Nap nem egészen egyenletesen járja be az állatövet az év folyamán. Másrészt a Nap az ekliptikán halad, az ég viszont az égi egyenlítő mentén forog: mivel ez a két kör egymástól különbözik, az ekliptikán haladó égitest delelése hol késik kicsit, hol siet. Az időegyenlítés végül egy maximum kb. 15 percnyi különbséget jelent, ami a régi időkben nem volt jelentős, de a mai társadalom számára elfogadhatatlan.
Az időegyenlítés görbéje az év folyamán
Az időt ma atomórákkal mérik. Az atomóra nem radioaktív, nem kell tőle félni! A tapasztalat szerint az atomok rezgése az egyik legegyenletesebb folyamat a fizikában; tehát az atomórában egy atom rezgéseit számolva a legpontosabb időmérő eszközt nyerjük.
Azért a mai ember órája is kapcsolódik kissé a Nap járásához. A Földön nem lehet mindenhol egyszerre dél, hiszen a Föld egyik felén mindig éjszaka van. Ezért a Földet vékony sávokra: időzónákra osztották be; az egyes időzónák közt általában pontosan 1-1 óra különbséget tartunk; így lehetővé válik, hogy déli 12 óra mindenki számára a Nap delelése körül legyen. Cserébe a Föld nem minden pontján ugyanaz a dátum, hiszen nem egyszerre van éjfél sem. Ezért a pontos idő megadásakor – ha egyébként nem egyértelmű – jelezni kell, hogy kinek az órája szerint mondjuk meg a dátumot és az órát. Ehhez hagyomány szerint a London melletti Greenwich idejét használjuk, de más lehetőség is van, ha a beszélő vagy az esemény földrajzi helyzete inkább úgy kívánja (pl. a magyar miniszterelnök amerikai idő szerint délután ötkor érkezett a Fehér Házba; vagy magyar idő szerint éjszaka 11-kor tette ugyanezt).
Az időzónák rendszere a Földön
Az időzónák általában követik az országhatárokat, van, hogy a nagyobb földrajzi egységeket is: például az Európai Unió majdnem egész területe ugyanahhoz az időzónához tartozik, így az EU majdnem minden városában egyszerre van dél és éjfél — viszont pl. Romániába menve egy órával korábbi időpontra kell állítani az óráinkat.
