Égi varázslat

918

A Varázsló-ködöt, vagyis az NGC 7380-at több mint két évszázada ismerjük. Az igazi varázslatot azonban csak a legújabb digitális technika mutatja meg.

Horváth Attila Róbert, Győrújbarát

Az NGC 7380 nyílthalmaz és diffúz ködanyag elegye, melynek megjelenését amatőrcsillagászok generációi vizsgálták. Ezt az objektumot Caroline Herschel fedezte fel 1787-ben. A Cepheus csillagkép irányában látható halmaz látszó mérete 25′, távolsága mintegy 7200 fényév.

Ki hogyan látja ezt az objektumot távcsövével? Lássuk, miként írják le a látványt a mélyég-észlelő csillagkedvelők az ő speciális tolvajnyelvükön! (Az L lencsés távcsövet, a T Newton-távcsövet jelent, az átmérők centiméterben értendők.)

8 L, 25–40x: Viszonylag laza, szétszórt halmaz. Talán hosszú szárú „T” betűre hasonlít a látványa. Kb. 15 csillag tűnik a halmazhoz tartozónak. 67x: Kb. 25 csillag, de nem egyértelmű a halmaz határa. (Berkó Ernő, 1997)

10 T, 80x: Nagyméretű, teljesen bontottnak tűnő halmaz, 20 db csillaggal, amelyek egy hegyével dél felé mutató „V” betűt formáznak. A csillagok a „V” hegyénél sűrűsödnek, s talán itt még nincs teljesen felbontva. A halmaz ritkább, északi részén mintha felderengene a diffúz köd, s itt egy folt is sejthető. A halmaz mérete 12’ körül van, a köd ennél kissé nagyobbnak tűnik. (Sánta Gábor, 2001)

13,7 T, 26x: Dús csillagmezőben 10’-es nyílthalmaz, talán így a legszebb, mert sok ködösséget és villogó tagokat tartalmaz, de még nem rajzolható. 93x: 20–25 tagból álló, jellegzetes, megtört „V” alakú objektum. Még most is van némi ködösség a szárak között, a tubust mozgatva. Az éjszaka legszebb, leghálásabb Cep-halmaza volt. (Kelley István, 1998)

15 T, 30x: Elég sajátos a látványa. Egy „V” alakú halmaz. Sűrűnek tűnik, bár EL-sal mintha némileg felbonthatónak tűnne. (Bereczky Csaba, 1997)

15 T, 50x+OIII szűrő: Az OIII szűrővel az NGC 7380 nyílthalmaz szinte teljesen eltűnik, csak néhány csillaga marad látható, a látómezőt pedig szép lassan fényes és sötét ködök együttese tölti be. A legfényesebb vattaszerű pamacs a nyílthalmazon figyelhető meg háromszög alakban. Innen DK-re egy nyúlvány indul, aminek a végén található az Sh2-143. Ezen kívül legalább 6 db fényesebb csomó látható a LM-ben, amelyeket nem egyszer sötét ködök határolják. A legérdekesebb SK a LM Ny-i részéről indul el két vékony sávban úgy, hogy köztük egy keskeny fényes köd található. A SK DK felé haladva és kiöblösödve az NGC 7380 és az Sh2-143-nál ér véget. A Guide alapján (utólag) egy sötét ködöt tudtam azonosítani, az LDN 1199 személyében. Ez a LM legfényesebb csillagától Ny-ra található és kicsit megnyúlt. (Szabó Gábor, 1998)

19 T, 50x: Könnyen látható halmaz két fényes csillagtól K-re. Kb. 15 csillag jól látszik, EL-sal kb. 2 tucat. (Molnár Zoltán, 2001)

24,4 T, 74x: Nagy, de laza, szétszórtnak tűnő halmaz. Látható centrum nélküli. Jellegzetessége viszont, hogy csillagai (átlag 9,0–9,5 magnitúdósak) egy D-re nyíló „V” betűt, vagy fél karéjt formálnak. A halmaz teljesen bontottnak tűnt, kb. 20–25 csillag tartozhat hozzá. Kb. 10’–12’-es területet fed le. 120x: Egy tucatnyi 11,0–13,0 magnitúdós csillag tűnik fel. A halmaz Ny-i pereme mellett egy laza kettős is látszik. (Papp Sándor, 1987) (A hatalmas LBN 506 ködkomplexum része az NGC 7380 jelű DF. A kisebb kiterjedésű Sh2-143 és az LDN 1199 nem része az LBN 506-nak. B. E.)

2012w49-nagy

Így készült a hét csillagászati képe: A képet 2012. szeptember 8/9-én, valamint az október 5. és 8-i éjszakákon készítettem Canon EOS 550 D géppel, 250/1000 Newton távcsővel, SW f/4 korrektorral, szűrők nélkül. Sajnos a légkör nagyon nyugtalan volt, egyik alkalommal eléggé erős szél is fújt, de mivel jó volt az átlátszóság, nem akartam elpocsékolni a lehetőséget. Emiatt nyilván jobb is lehetne a kép, de az ideális asztrofotós ég azért elég ritkaságszámba megy, tehát azt kell kihasználni, ami adódik.

Hozzászólás

hozzászólás