Tekintsük meg Magyarország legnagyobb csillagászati távcsövét – háromdimenzióban!
Rácz Miklós, Piszkés-tető
A piszkés-tetői RCC távcső épületét Csontos Csaba tervezte az 1970-es évek legelején. Az építkezés 1973-ban kezdődött, a távcső 1975 óta működik. Az alumínium-borítású kupola külső átmérője csaknem 12 méter. A 10 méter átmérőjű kupolatér, azaz az észlelőszint a körerkély magasságában van, úgy 9 méterrel a talajszint felett. A talajszint itt 946 métert jelent. A távcső betonpilléreit 5 méter mélyre, a sziklában alapozták, és rezgésmentesen elválasztották a kupolaépület betonhengerétől.
A távcső legfontosabb adatait – optikai rendszer Ritchey-Chrétien-Coudé, főtükör átmérője 1,01 m, Ritchey-Chrétien fókusztávolság 13,5 m, maximális látószög 45′, használatba vétel éve 1975 – azzal egészíteném ki, hogy ez a műszer eleve számítógép-vezérlésűnek készült, de manapság természetese már a sokadik vezérlő számítógépnél tartunk (VILATI célszámítógép, KFKI TPAi, IBM PC, …). Az észlelési technika is sokat változott a kezdeti fotolemezes észleléstől és analóg fotométertől a fotonszámlálós fotométeren át a CCD-kamerákig, spektrográfig.
Az itt látható képhez a felvételeket egy kis FujuFilm FinePix S5700 géppel készítettem 2009. december 9-én. A gép látószöge nem elég nagy a kupolatér befogásához, a látványt ezért több képből kellett összerakni. A sztereokép összesen tíz felvételből állt össze, a baloldali részképhez 4 felvételt, a jobboldalihoz 6 felvételt használtam fel. A gépet az észlelőlétra tetejére állított panorámafejes miniállványra szereltem. A baloldali képsorozat elkészülte után az állványt szemtávolságnyival jobbra húztam, és elkészítettem a képsorozatot a jobboldali részképhez. A panorámaképeket az ingyenes Hugin programmal raktam össze, a két részképet pedig az ugyancsak szabadon használható Stereo Photo Maker programmal illesztettem anaglif képpé. A felvételt anaglif szemüveg segítségével láthatjuk három dimenzióban.