Gyermekkorom óta izgat, milyen lehet az északi fény. Álmom valóra vált: egy norvégiai sarkifény-túrán tanúja lehettem a csodának!
Kiss Csongor, Tromsö
Mindenkinek van egy álma, az enyém a sarki fény volt. Gyermekkorom óta izgat, milyen lehet. Évek óta kerestem a lehetőséget hogyan láthatom meg, aztán eljött a pillanat. A választás a norvégiai Tromsö városára, illetve annak környékére esett. Hogy miért? Azért, mert éppen a sarki fény zónájába esik, ahol az év kétharmad részében látni a fényt.
Egy szervezett fotóstúrán vettem részt, ahol volt szerencsém profi fotósok társaságában átélni a látványt, és persze tanulni is. Sötétedésre érkeztünk meg, és már mindenki várta mi lesz, mert az előrejelzés alapján 4-es fény volt várható, az ég pedig elég tiszta volt. Idehaza volt, hogy hetekig álmodtam róla, és már már hihetetlennek tűnt, hogy egyáltalán létezik az egész. Alig ültünk le vacsorázni, amikor valaki kiment, és sietve jött vissza hogy lát valamit, erre mindenki mindent eldobva rohant ki a fényképezőkkel. Az égen egy halvány fehéres sáv volt látható, de amint a fényképezőkkel exponáltunk, kiderült ez bizony zöld színű. A sáv egyre erősödni, világosodni kezdett, megnyúlt, változott, mindenféle alakot felvett és a színe is fehéresről zöldesre változott.
A felvétel november 9-én készült Canon 40D géppel, Samyang 8 mm-es halszemobjektívvel, 15 s expozíciós idővel, ISO 800 érzékenység mellett.
Az ember áll és néz, elkezd fülig érni a szája és nem tudja, mit kezdjen az egésszel, álom vagy valóság, mintha vetítenék az egészet. A fény elképesztően dinamikussá és fényessé válik, hajnali fényességet is előidézve. Az ember csak ezt hallja maga körül: váááá, úúúúú, azt nézd, elképesztő, ilyen nincs stb. Mindenki exponál ész nélkül. Hogy miért is nem lehet igazán jó fotókat készíteni? Mert az ember el van ájulva az egésztől és jómagam el is felejtettem, hogyan kell fotózni. A fény hol szalagként, hol beeső tüskékként, hol az egész eget beterítő zöld pacaként jelent meg, néha lila és pirosas színeket is felvéve. A szalagot mintha pálcával rángatnák, és valaki tüskék ezreit eresztené fentről egy vékony sávba – hihetetlen látvány! Ezt mindenkinek látni kell, az embert lenyűgözi, tiszteletet parancsoló és elgondolkodtató. Az éjszaka hideg, -3 fok körül van, de este 6-tól hajnali 2-ig bírjuk, majd a fáradtságtól már néha megbillenve a fényt otthagyjuk az égen tovább táncolni és fájó szívvel megyünk aludni, hogy a holnapi napot is átvészeljük. Két ilyen fantasztikus estében volt részünk az ötből, a továbbiakon vagy gyenge volt a fény, vagy a felhők takarták az eget.
Aki teheti, ne hagyja ki az életéből, meghatározó élmény.
