A Jupiter az ég tetején

10190

Magasan áll az esti égen a Jupiter, amely nyugodt fényével szinte uralja a nyári égboltot. Rászolgált régi elnevezésére (Égúr), a bolygó valóban az „ég ura”.

Stefan Buda, Melbourne

Június folyamán a Jupiter az Ophiuchusban végzett hátráló mozgást, 10-én került szembenállásba a Nappal. Fényessége –2,6 magnitúdó, látszó átmérője 46” volt ebben az időszakban, de a nyár hátralevő részén is jól észlelhető, kiváló távcsöves célpont marad.

Részletek sokasága figyelhető meg a Jupiteren Stefan Buda felvételén, amely az ausztráliai Melbourne-ből készült, 40,5 cm-es Dall-Kirkham-távcsővel. Különösen érdekes a Nagy Vörös Folt szerkezete és az alakzattól északra környezetének láthatóan egyre mozgalmasabb kinézete.

A Jupiter Magyarországról is jól észlelhető, azonban egyre alacsonyabb égi helyzete miatt ezekben az években nehezebben észlelhetőek bonyolult felhőzet-rendszerének részletei. A déli féltekéről nézve viszont éppen hogy kedvező helyzetben, magasan látható, ezért részletes felvételek is készíthetők róla.

Könyv a Jupiterről: a bolygókirály

 

 

 

 

 

Hozzászólás

hozzászólás