A Plútónál is nagyobb

644

Távoli pillantás az Erisre, arra az égitestre, melynek felfedezése végül a Plútó trónfosztásához vezetett.

Hegyi Norbert, Hegyhátsál

A (136199) Eris kisbolygó annak köszönheti hírnevét, hogy felfedezése nyomán került ki a Plútó a bolygók sorából és vált Pluto néven törpebolygóvá. A Naprendszer jelenleg ismert legtávolabbi, mindössze 18,7 magnitúdós objektumát néhány nappal ezelőtt Hegyi Norbert sikeresen észlelte a Hegyháti Obszervatórium 50 cm-es Ritchey–Chrétien-távcsövével és a rá szerelt CCD-kamerával. A szeptember 4-én és 5-én készült felvételek összemontírozásával jól láthatóvá vált a törpebolygónak, újabban pedig plutoidának is nevezett égitest elmozdulása, melyet a fehér vonalak felett láthatunk. A bal oldali a szeptember 4-ei, a jobb oldali az 5-ei helyzetet mutatja.

2008w38-kozepes

Az egy nap alatti elmozdulás alig 21 ívmásodperc, ami az égitest 96 CSE-s, vagyis 14,4 milliárd km-es naptávolságának köszönhető. Ez a Pluto jelenlegi távolságának majd’ háromszorosa, a fény 13 és negyed óra alatt ér el hozzánk az Eris-ről. A hatalmas távolság miatt bő 4 magnitúdóval halványabb lefokozott társánál, pedig 150 km-rel nagyobb nála.

Az Eris kisbolygót Mike Brown, Chad Trujillo és David Rabinowitz fedezte fel a Palomar-hegyi 1,22 m-es Schmidt-teleszkóp 2003. október 21-ei felvételein, de a hivatalos bejelentésre csak 2005. július 29-én kerítettek sort. Az égitest látszó fényessége és távolsága már ekkor biztossá tette, hogy nagyobb átmérőjű, mint a Pluto. A pontos mérések szerint végül az Eris 2350:2200 km arányban „megnyerte a csatát”, melynek eredményeként döntéskényszerbe kerültek a csillagászok. Vagy az Eris lesz a 10. bolygó, vagy a Plútót kiveszik a bolygók sorából. Végül a Nemzetközi Csillagászati Unió 2006-os prágai közgyűlésén az utóbbi döntés született.

(Szöveg: Sárneczky Krisztián)

Hozzászólás

hozzászólás