A Hold innenső felének egyik látványos krátere a 85 km-es Tycho. A viszonylag fiatal, éles peremű holdkráter könnyű zsákmány az asztrofotósok számára.Zseli József, Nagyvenyim
A 85 km átmérőjű, 4,8 km mély Tycho viszonylag fiatal, látványos kráter a holdi felföldek területén. Aljzata közel sík, csak apró kiemelkedések tarkítják, a kráterfenék albedója (fényvisszaverő-képessége) magas, ezért jóval világosabbnak látjuk, mint környezetét. A kráterfenék anyaga eltér a környezetétől és valószínűleg emiatt hűl lassabban holdfogyatkozások alkalmával, mint a környezete. Központi csúcsa 1,6 km-es magas, összetétele a Clementine-holdszonda adatai alapján különbözik az aljzatétól. A fő központi csúcstól ÉK-re egy kisebb kiemelkedés is van.
A Tycho-kráter teraszos falú peremét kívülről egy közel 100 km széles sötét gyűrű veszi körül, amely csak magas napállásnál (telehold környékén) látszik jól. Ennek külső peremén indulnak ki a kráter sugársávjai, amelyek közül a leghosszabbak 1500 km-esek, némelyik a Hold túlsó oldalára is átnyúlik. Az Apollo-17 2000 km-re szállt le a Tychótól és feltehetőleg a kráterből kirobbant törmeléket is talált, emellett talán a becsapódás rengésétől történt csuszamlásokat is azonosított. Mindezek alapján a Tychót kialakító becsapódás kb. 100 millió éve történhetett.
