Az NGC 5363 galaxiscsoport

3097

Az NGC 5363 galaxiscsoport a Bootes-szál Virgo-halmazhoz közeli részén helyezkedik el, annak gravitációs hatása alatt áll, így tulajdonképpen inkább a Virgo-halmaz egyik nyúlványának tekinthető. A nagyobb halmaztagok szinte mind spirálgalaxisok: NGC 5364, NGC 5356, NGC 5348, NGC 5300 (nem szerepel a felvételemen). Kivételt képez az NGC 5363 központi galaxis, mely a lentikuláris galaxisok egyik szép példánya. A kisebb méretűek inkább a törpe elliptikus galaxisok, vagy ahogy újabban nevezik őket törpe szferoidális galaxisok (Kormendy és Bedner felvetése alapján), illetve az irreguláris galaxisok közé sorolhatók be.

Tóth Krisztián, iTelescope.net

Mielőtt rátérnék a spirálgalaxisok és a lentikuláris galaxisok közötti különbségek ismertetésére, vagyis amiért maga a kép illusztráció gyanánt készült, hadd emeljek ki külön két galaxist. Bár mindkettő megjelenésében már első pillantásra is van valami különös, de talán mégsem ez ragadja meg a szemlélőt. Izgalmas mellékszereplői a csoportról készült fotónak. Az egyik az NGC 5360, melynek megjelenése ugyan irregularitást mutat, de valójában ez egy spirál galaxis, melynél teljesen hiányzik az úgynevezett központi dudor (bulge). A másik személyes kedvencem a felvételen a PGC 1279452, amely egy kék kompakt törpe galaxis (BCD – Blue Compact Dwarf). Ezeknek a szabálytalan alakú törpéknek a tömege a Tejútrendszer tömegének nagyjából a tizedét teszi ki. Masszív és forró csillagok hatalmas halmazaival teletűzdeltek, s mivel ezek magas felszíni hőmérsékletük miatt kékes árnyalatúak, így az egész galaxis kékben tündököl. Ez a helyzet a PGC 1279452 esetében is. A nagy tömegű csillagok tömegüktől függően mindössze néhány millió, vagy néhány tízmillió évig léteznek. (A kisebb tömegű csillagok hosszabb ideig élnek.) Az, hogy olyan óriási számban fordulnak elő, annak a bizonyítéka, hogy csillagászati értelemben nem is olyan régen még viharos ütemű csillagkeletkezés zajlott ebben a kompakt törpében, s talán zajlik még most is. “Most” alatt természetesen azt a pillanatot értem, mikor is a fényük elindult felénk. Ezek a csillagrendszerek nem tartalmaznak túl sok port, sem túl sok fémet. A csillagászok minden elemet a hidrogénen és a héliumon túl a periódusos rendszerben fémnek neveznek. Egy csillag fémtartalmát általában a Naphoz szokták hasonlítani a kutatók. A világegyetem története folyamán, a csillagoknak hála egyre dúsabb lett fémekben. Az újabb és újabb csillaggenerációk már egyre több fémet tartalmaztak. A fémszegény BCD galaxisok megfigyelése tehát közelebb viheti a csillagászokat ahhoz, hogy megértsék, milyen folyamatokban alakultak ki a Világegyetemben a legelső csillaggenerációk.

Az NGC 5363 csoport galaxisai iTelescope.net T11 – Corrected Dall-Kirkham Astrograph Planewave 20″ – 51 cm, f/4,5 (fókusz reduktorral) – FLI ProLine PL11002M CCD camera
A felvételek 2020-05-14 és 2020-05-20 között készültek – Új-Mexikó (Mayhill közelében) – 24 x 600 sec L (bin2), 10 x 600 sec R,G,B (bin2)

A galaxishalmazról és az itt közölt felvételről Tóth Krisztián honlapján olvashatunk bővebben: https://firmamentum.hu/az-ngc5363-es-ngc5364-galaxis-paros-az-ngc5363-galaxis-csoport/

Hozzászólás

hozzászólás