Kis becsapódások sora keveri át az Europa hold jeges felszíni rétegeit

3055

A mi Holdunkon igen egyszerű észrevenni a becsapódások nyomait, az ősi, viharverte felszínét ugyanis szebbnél szebb kráterek, repedések borítják. A Jupiter Europa holdját a hasonló ütközéseken kívül még erős sugárzás is éri; ahogyan jeges felszíne kavarog, a felbukkanó anyaggal kölcsönhat a Jupiter által gyorsított, nagy energiájú elektronsugárzás is.

Az Europa Clipper küldetésre, valamint egy jövőbeli leszállóegységre készülve a NASA kutatói a kisebb becsapódások összesített hatását vizsgálják. Az Europa hold a vaskos jégpáncélja alatt húzódó sós óceánja miatt különösen érdekes, mivel ott akár az élet számára megfelelő körülmények is uralkodhatnak. Meglehet pedig, hogy ennek az óceánnak a vize a jeges kérgen át felszivárogva a felszínre is ki tud jutni.

A NASA Galileo űrszonda színes felvétele az Europa hold felszínéről. (Forrás: NASA/JPL-Caltech/SETI Institute)

Az új kutatásban modell segítségével becsülik meg, hogy mennyire zavarja meg a felszínt az ún. impact gardening folyamat, melyet szó szerint becsapódásos kertészkedésnek fordíthatnánk. A folyamat lényege, hogy a légkörrel nem rendelkező égitestek legkülső kérgét a különféle becsapódások megkeverik (a Holdunk esetében becslések szerint körülbelül 10 millió évenként teljesen átkeveredik a felszín felső centimétere).

A Nature Astronomy tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint az Europa felszíne átlagosan 30 centiméter mélységig keveredik így át, több tíz millió év alatt. Így bármilyen olyan molekulára is, amely potenciálisan biológiai nyomjelző lehet, ebben a mélységben hatással lesz ez a folyamat. Ahogyan a becsapódások anyagot kevernek a felszínre, az ottani erős sugárzás felbonthatja a biológiai folyamatokhoz köthető, nagyobb, törékenyebb molekulák kötéseit. Mindeközben más felszíni anyag egészen mélyen elkeveredhet a felszín alatti anyagok között.

Ha jó állapotú, az élettel összefüggésbe hozható kémiai jeleket keresünk, akkor olyan mélységbe kell leásnunk, ahol ez a keveredés már nem számottevő. A felszínhez közeli régiók molekulái már lehet, hogy korábban ki voltak téve a rájuk nézve káros sugárzásoknak.

Közeli fénykép az Europa felszínéről. Az itt látható vékony, fényes réteg, ami a kép közepe tájékán a domb tetején látható, egy olyan terület, melyet a becsapódások átkeverhetnek. (Forrás: NASA/JPL-Caltech)

Habár már régóta elfogadott, hogy az Europa holdon és más, légkörrel nem rendelkező égitesten zajlik ilyen impact gardening folyamat, a friss modell eddig nem látott részletességgel írja ezt le. Többek között ez az első olyan modell, mely figyelembe veszi az elsődleges becsapódással kidobott anyag visszahullását a felszínre. Az eredmények szerint az Europa középső és magas szélességeit kevésbé érinti a sugárzás és a keveredés együttes hatása.

Az Europa Clipper misszió még közelebb hoz majd minket a naprendszerbeli égitestek fejlődésének megértéséhez. A tervek szerint 2024-ben indul útjára, a Jupiter körül keringve pedig többször is szorosan meg fogja közelíteni az Europa holdat. Számos eszközével alaposan fel fogja térképezni, sőt, még a felszínről kidobott porból és gázból is mintát fog venni. Az Europa lakhatóságának vizsgálata egy újabb lépés a hosszú úton afelé, hogy kiderítsük, mi fán terem az élet – és van-e esélyünk egy másik égitesten rábukkanni.

Forrás: NASA JPL

Hozzászólás

hozzászólás