Az Orion-köd

640

Az Orion-köd egyike a téli égbolt legszebb objektumainak, egyben ez az északi féltekéről látható leglátványosabb csillaggyár is.Horváth Attila Róbert, Győr

Az Orion csillagkép ékessége, az Orion-köd (M42. M43) szabad szemmel is megfigyelhető, ködössége a theta Orionist veszi körül. Távolsága mintegy 1600 fényév. Fényesebb, központi része akkora égrészen terül el, mint a telihold.

A Messier-album az alábbiakat írja az Orion-ködről:

“Az Orion-ködöt 1610-ben Nicholas Peiresc látta meg először, majd 1618-ban Jean-Baptiste Cysatus. 1656-ban Christian Huygens behatóan tanulmányozta. Az M43-at azonban csak sok évvel később ismerték fel, J.J. Mariran francia tudós rajzán tűnt fel először 1731-ben.

Az M42 a legnagyszerűbb példa az ionizált hidrogén (HII)-tartományokra, amelyek az olyan forró, fiatal csillagokat veszik körül, mint a theta-1 Orionis többszörös rendszer. Ennek a többszörös rendszernek négy legfényesebb tagja alkotja a Trapézt.”

Az Orion-köd szinte mindenféle távcsővel izgalmas látványt nyújt, már a fényszennyezett városi égen is rengeteg részlet figyelhető meg legfényesebb tartományában, a négy fényes csillag alkotta Trapéz környezetében. Természetesen minél nagyobb távcsővel és minél sötétebb helyszínről figyeljük meg, annál több részletet vehetünk észre. A korszerű digitális fényképezőgépeknek köszönhetően egészen fantasztikus képeket készíthetnek róla az amatőrcsillagászok – nem véletlen, hogy az Orion-köd az asztrofotósok egyik kedvelt tesztobjektuma.

2006w50_nagy

 

Hozzászólás

hozzászólás