Fokozatosan aktívabbá váló központi csillagunk felszínén a napfoltok mellett más, gyorsan és izgalmasan változó jelenségeknek lehetünk szemtanúi.
Molnár Péter, Budapest
A Napot észlelő amatőrök számára igen unalmas időszakot jelentő, hosszan elhúzódó naptevékenységi minimum után az elmúlt hetekben-hónapokban úgy tűnik, hogy ismét egyre aktívabbá válik központi csillagunk. A nemrégiben megjelent napfoltok is immár bizonyosan az új ciklushoz tartoznak, remélhetőleg egyre látványosabb példányaikkal találkozhatunk a várhatóan 2012 táján bekövetkező maximumig. Csillagunk fehér fényben – természetesen megfelelő szűrővel – történő megfigyelése mellett azonban amatőrök számára is elérhetők már a hidrogén Balmer-alfa vonalának (656,28 nm) nagyon szűk környezetében áteresztő, speciális építésű naptávcsövek. Ezek segítségével kis szerencsével döbbenetes részletek figyelhetők meg részint a csillagunk felszínén levő forró, aktív területeken, részint pedig a peremnél látszó, óriási kiterjedésű kidobott anyagfelhőkben, azaz protuberanciákban.
Igazán izgalmassá teszi a Nap megfigyelését, hogy mindezek a struktúrák igen gyorsan, akár órás időskálán is jelentős változásokat mutathatnak, amit meg is örökíthetünk. A bemutatott felvétel 2010. február 14-én készült Budapestről helyi idő szerint 10:31 és 11:31 között, Lunt LS35THa naptávcső, fókuszkétszerező, és monokróm kamera felhasználásával. Az egy órás film 60 darab, percenként készült felvételből állt össze, melyek mindegyike 650 egyedi kocka átlagából született. Érdemes megfigyelni a mágneses erővonalak mentén mozgó, aprónak tűnő, de valójában hatalmas anyagfelhők száguldását. (A bal felső sarokban látható Föld érzékelteti szülőbolygónk méretét.)
Figyelem! A Nap távcsöves megfigyelése speciális szűrő nélkül akár egy pillanat alatt is maradandó szemkárosodást, vakságot okozhat! Központi csillagunk biztonságos megfigyeléséhez kérjük, keresse fel a lakhelyéhez közeli bemutató csillagvizsgálót, például Budapesten a Polaris Csillagvizsgálót.