Nem először sikerül magyar amatőrcsillagásznak a felfedezés előtt, vagy ahhoz nagyon közeli időpontban megörökíteni egy frissen felrobbant szupernóvát.
Cserna Antal, Újhartyán
Szeptember 27-én a Lick Observatory Supernova Search (LOSS) professzionális csapata új szupernóvát fedezett fel az NGC 7479 jelű galaxisban. Ugyanezen a napon Cserna Antal egy előző este, szeptember 26-án készített felvételt töltött fel a Csillagváros galériájába, amely szintén ezt a szép horgas spirált ábrázolta. A felvételen már látszott a fél nappal később felfedezett szupernóva, ám sajnos szorgos észlelőnknek nem sok esélye volt észrevenni. Hiába nézte át a felvételt, a felrobbanó szupernóva túl közel látszott egy csillaghoz, vagy kompakt halmazhoz, amely az archív felvételeken jól látható. A két égitest képe összeolvadt, s mivel a szupernóva ekkor még csak 18 magnitúdós volt, amatőrtársunk azt hitte, a korábban is ott lévő csillag látszik a képeken. A szerencsétlen egybeesésre csak október 9-én derült fény, amikor észlelőnk szupernóvás galaxisokat keresett esti fotótémának. Akkor vette észre, hogy a közben SN 2009jf jelölést kapott szupernóva anyagalaxisát pont a felfedezés előtt már lefotózta. Így utólag már nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a szupernóva fénye is hozzáadódik a halvány pontforráséhoz, de a helyzet nehézségét jól mutatja, hogy néhány órával korábban a rendkívül tapasztalt japán szupernóva-vadász, Koicsi Itagaki is elvétette a szupernóvát, mert ő is a régen ott látszó csillagnak vélte. Reméljük, legközelebb több szerencsénk lesz!!
A Pegasus csillagképben látható NGC 7479-et William Herschel fedezte fel 1784-ben. A Caldwell 44 néven is ismert gyönyörű küllős spirált Seyfert-galaxisként is nyilvántartják. Durván 100 millió fényévre van tőlünk, látszó fényessége 11,6 magnitúdó, kiterjedése 3×4 ívperc. A mostani szupernóvát felfedező csoport 1990-ben már talált egy szupernóvát a galaxisban. Érdekes, hogy az SN 1990U jelű égitest pont úgy Ib/c típusú volt, mint a most megfigyelt SN 2009jf, és mindkét robbanó csillag 16 magnitúdó körüli maximális fényességet ért el. A mellékelt felvétel 40 darab 6 perces kép összeadásával készült szeptember 26-án, a használt műszer egy 250/2500-as GSO Newton volt, a detektor pedig egy átalakított Canon EOD 350D.
Szöveg: Sárneczky Krisztián
