Félmilliárd éves szupernóva

887

Július 20-án a Baja-Szeged Supernova Survey felfedezte első szupernóváját egy nagyjából 500 millió fényévre lévő halvány galaxisban.

Bajai Obszervatórium, Baja

A felfedezést eredményező három 1 perces képet még július 7-én hajnalban készítette Borkovits Tamás a Bajai Csillagvizsgáló 50 cm-es BART távcsövével. A teljesen automatikusan dolgozó távcsővel két éve folyik a BASSUS program (BAja-Szeged SUpernova Survey), amely a kezdeti gyermekbetegségek elhárítása után kezdte hozni az eredményeket. Az elmúlt hónapokban már két szupernóváról is csak néhány nappal maradtunk le, de a harmadik felfedezést végre be lehetett jelenteni.

2010w30-kozepes

A két héttel korábbi felvételeket július 20-án vizsgálta át Vinkó József, a Szegedi Tudományegyetem munkatársa. Az előre megírt programok automatikusan hasonlítják össze az új képeket a régebben készült referencia felvételekkel, és keresnek minden olyan csillagszerű forrást, ami a régebbi képeken nem mutatkozott. A mostani jelöltet a Hercules csillagképben található NGC 6339 mezőn találta, ám nem a fő célpontot jelentő fényes galaxisban, hanem attól 8 ívperccel keletre, egy halovány, 18 magnitúdós horgas spirálban, a magtól 2,4”-re nyugatra és 0,6”-re délre. A 16,6 magnitúdós csillagot július 8-a és 17-e között további nyolc éjszakán rögzítette a BART, mely szerint július 12-én érhette el maximumát 16,4 magnitúdónál. A galaxishoz képesti nagy fényesség Ia típusú szupernóvára utalt, amit a július 21-én, a 9,2 m-es Hobby-Eberly Telescope-pal felvett spektrumok igazoltak is. Ezek szerint a robbanó csillag egy héttel maximuma után volt, a szétrepülő gázfelhő 11500 km/sec-os sebességgel tágult, a vöröseltolódás pedig z=0,035-nak adódott, ami kb. 500 millió fényéves távolságot jelent. Azóta az is kiderült, hogy a Palomar Transient Factory már június 29-én lefotózta a szupernóvát, amely akkor még csak 20 magnitúdós volt.

Az SN 2010gn jelöléssel ellátott szupernóva felfedezéséhez a fenti két csillagászon kívül a következők járultak hozzá: Szalai Tamás, Nagy Richárd, Szűcs László és Szatmáry Károly (Szegedi Tudományegyetem); Hegedüs Tibor, Bíró Imre Barna és Szakáts Róbert (Bajai Csillagvizsgáló); Sárneczky Krisztián (Magyar Csillagászati Egyesület); Kiss Zoltán (MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézete) és Csák Balázs (Max-Planck-Institut für Astronomie), aki a fenti animációt is készítette.

Hozzászólás

hozzászólás