A holdbéli alkonyat idején varázslatos látványt nyújt a Langrenus-kráter és környezete.Preczlik Gábor, Hegyhátsál
2012. január 10-én már késő délutántól kiderült az ég de a felhők határa épp a „fejünk fölött” ide-oda mozgott. A keleti horizont felé tartó felhők utolsó hírmondói pedig este 22 óra tájban már megközelítették a keleti horizontot. Nyugat felől azonban nagy sebességgel érkezett egy széles és vastag felhőréteg: éjfél körül „befutottak” az első felhők, és 2.30 órakor elborították az eget.
Januárban már két felhősödés miatti sikertelen próba után végre jó alkalom kínálkozott, és harmadszorra végül sikerült kipróbálni a DMK 41AU02.AS fekete-fehér kamerát, amelyet addig még egyszer sem használtam. A hőmérséklet már 23 órakor fagypont alatt volt, a csillagvizsgáló vezérlőjében is csupán három és fél fokot mutatott a kijelző. Nagyon erős párásodás volt jellemző, ahová egy kis lehelet jutott, rögtön oda is fagyott.
2012. január 11-én 1:50 KÖZEI-kor készült a videó, ekkor már az égbolt egyharmadát elfoglalták a felhők, a nyugodtság 7/10-ig emelkedett. Megjegyzem, ez már kicsit a kapkodás kategória volt, mert olyan tempóban érkeztek a felhők és az előzetes tervek szerint egy nagy montázshoz szerettem volna minél több területet lefedni, mindhiába. Ez a kép tizenegynéhány-ezer képkockában a hegyhátsáli csillagvizsgáló merevlemezén várta a feldolgozást.
A felvétel 500/4000-es Gemini RC teleszkóppal készült. Astronomik Pro planet 870 CCD szűrő, feldolgozás Avistack, utófeldolgozás Photoshop. Több mint 12506 képkockából válogatva, végül 2001 képből átlagolva. A Langrenus megvilágított kráterfalának javítása Baraté Levente munkája.
A Langrenus-kráter 132 km, a Vendelinus pedig 151 km átmérőjű. A közöttük található Lohse kráter, amelyiknek a központi csúcsa még napfürdőben részesül, mindössze 43 km átmérővel szerénykedik (a Vendelinus van közelebb). A Langrenus központi csúcsai nagyon szép árnyékot vetnek, számtalan apró részlet látszik a kráter alján is. Megfigyelhetőek a Langrenus-kráter környéki részletek, köszönhetően a terminátor közelségének.
A krátereket a következő tudósokról nevezték el:
Michel Florent van Langren (1600-1675): belga matematikus
Godefroid Wendelin (1580-1667): belga csillagász
Oswald Lohse (1845-1915): német csillagász
