Napraforgó-galaxis

316

Ez a csodaszép spirálgalaxis a Vadászebekben található. Nem véletlenül kapta a Napraforgó elnevezést: rövid spirálkarjai e haszonnövény virágjára emlékeztetik a szemlélőt.

Szeri László, Kiskunfélegyháza

Charles Messier katalógusában a 63. sorszámot viselő galaxis csodaszép csillagváros a Canes Venatici (Vadászebek) csillagképben. A 37 millió fényév távolságra levő galaxis összfényessége kb. 8,6 magnitúdó, azaz kisebb távcsövekkel is felkereshető sötét, fényszennyezéstől mentes égen. A galaxist valójában nem Messier, hanem Pierre Méchain fedezte fel 1779. június 14-én, s Messier még aznap felvette katalógusába. A 10×6 ívperc méretű halvány ködfolt egyike a legelsőként felismert spirálszerkezetű galaxisoknak: Lord Rosse 1850-ben 14 galaxist sorolt fel spirálkarokkal, köztük az M63-mal. Noha 6 fokkal délebbre látszik az M51-től (Örvény-köd), távolságuk nagyon hasonló, s több halvány galaxissal együtt alkotnak egy nagyobb galaxiscsoportot.

Az M63 Szeri László felvételén. 250/2000-es GSO RC, L: 8x1200 s, R-G-B: 5-5x300 s expozíció Moravian G2-3200 kamera.
Az M63 Szeri László felvételén. 250/2000-es GSO RC, L: 8×1200 s, R-G-B: 5-5×300 s expozíció Moravian G2-3200 kamera.

Eddig legalább ötször próbálkoztam ezzel a gyönyörű galaxissal, de egyszer sem jártam sikerrel. Vagy az aktuális eszközökkel volt probléma, vagy a képek húztak el… Ez volt az egyik “mumus” objektumom évek óta, hasonlóan a Buborék-ködhöz. A fotók készültekor Maxim DL-ben a nyers képeket “tuningolva” legalább abban reménykedtem, hogy az “alsó” sötétbarna porsáv, kar-részlet teljes egészében látható legyen, ne csak sejthetően. Amikor a kalibrált képek eredményét megláttam, majdnem hanyatt estem, egy számomra eddig ismeretlen porsáv, további külső kar-részletek kerültek elő. Úgy vélem, ezek a kép legfőbb értékei.

Hozzászólás

hozzászólás