Ábrahám Tamás, Gyermely-Szomor.
Közeledünk legnagyobb és egyben legszebb meghitt ünnepünkhöz, a karácsonyhoz. Gyermekeink izgatottan várják, vajon mi lesz a fa alatt, számot vetnek azzal, hogy jól viselkedtek-e, jól tanultak-e és megérdemelten kapják a kért és remélt ajándékokat. Nekünk szerencsénk van, mert három gyermekünk tehetséges, sokoldalú és szorgalmas. Büszkék lehetünk rájuk, bár időnként azért kell egy-egy lökés, hogy kitartásuk megmaradjon. Ez rendben is van így.
Ezzel párhuzamosan a való világban az ünnep előkészülete, a lelki felkészülés a meghittséget, az egymásra figyelést kellene erősítse, de ilyenkor, mint sokan látjuk, nem így van. Bevásárlási láz, tülekedés, akciók, leértékelések, rohanás, dugók, sorbanállás, könyöklés, viták, veszekedések. És mindez a “szeretet” jegyében.
Szeretem József Attila verseit, mostanában sokszor jut eszembe egy idézet:
az ég fölött, mint lent a fellegek
egy cirógatás gazdátlan lebeg
Bevallom, szeretek egyedül lenni, bolyongani, szeretem a gombászást, mert hajnalonta az erdő ébredését meglátni, megérezni nagyon jó. És mit lehet még egyedül tenni? Hát például éjszaka kimenni és az égboltot fényképezni. Persze nem úgy, mint a versírás, ihlet által vezérelve, hanem gondosan elő kell készülni. Én is igyekszem folyamatosan figyelni az égi eseményeket, együttállásokat, üstökösök megjelenését, fogyatkozásokat, fedéseket és ha az időjárás engedi, akkor megörökítem őket.
Egyik kedves helyem Szomor és Gyermely között félúton egy kereszt és egy fa alkotta páros. Az 1879-ben állított határkereszt a két település által gondozott érték, melynek felújítása 2005-ban történt meg. Több képet is készítettem már itt, különböző égi jelenségekkel kombinálva. A hely nagyon szép, ajánlom mindenkinek, aki erre vetődik. Érdemes megállni pár percre…
Ezzel a képpel kívánok mindenkinek áldott és békés karácsonyi ünnepeket!
