A legnagyobb ilyen hajó alakú megalitikus építmény, amely az Ale kövei elnevezést viseli és Dél-Svédországban Kåseberga kis halászfalu mellett található, C. Roslun göteborgi csillagász kutatásai szerint számos érdekes tulajdonságot őriz. A 67 m hosszú objektumot alkotó 57 nagy álló kőtömb két egymással szembefordított parabola direktrixe szinte pontosan a nyári napforduló napfelkeltéjének irányába mutat. Mivel ugyanebben az irányban a horizonton egy bevágás is található, így valószínűleg a horizont egyenetlensége és a parabola direktrixe adja a keresett irányt.
A. Thomnak a Brit-Szigetek megalitikus építményein végzett mérései is alátámasztják ezt az állítást, mert kiderítette, hogy a horizont kiugró egyenetlenségei szintén szerepet játszanak a kőépítmények nevezetes csillagászati irányításaiban.
MISSING DST IMAGE!!!!
Ale-kövek a svédországi Kåseberga mellett
(fotó: Karáth Imre)
Az Ale kövek esetében C. Roslund kiszámította a pontos időpontot is, amikor a nyári napforduló napján a Nap e horizontbevágásnál bukkan föl. Ha a dombról azt föltételezzük, hogy csupasz volt, akkor ez az esemény i. sz. 300-ban játszódott le, ha erdő borította, akkor i. e. 300 körül. A végső bizonyítást egy régészeti ásatás szolgáltatná, de ilyet még nem végeztek a helyszínen.
Szólnunk kell még a hosszú bejárati folyosóval épített nagy kövekből létrehozott sírokról is. C. Roslund B. Hårdh régésszel együtt 41 ilyen sírt vett alapos régészeti és csillagászati kutatás alá. Kiderítették, hogy érdekes módon e sírok esetében az építők „célpontja” nem a Nap, hanem a Hold volt. Ha ez valóban így igaz, akkor ez alátámasztaná A. Thom állítását, ami szerint az újkőkorban élt építők magasabb szintű absztrakciós képességekkel rendelkeztek, mint azt általában feltételezik. Ennek bizonyítása azonban még további együttműködést kíván a régészektől és a csillagászoktól.
MISSING DST IMAGE!!!!
Nyári naplemente. Ale kövei a svédországi Kåseberga mellett
(fotó: Dr. Curt Roslund csillagász, Göteborg University)
MISSING DST IMAGE!!!!
Téli napfelkelte
(fotó: Dr. Curt Roslund csillagász, Göteborg University)
Az Andromeda 1993/5. számában megjelent cikk másodközlése