A Föld mint exobolygó, avagy hogy láthatnak minket az idegenek

11564

Már akkor is szerencsésnek számítanak a csillagászok, ha Naprendszerünkön kívüli exobolygók megfigyelésekor akár csak egyetlen fényfoltot is sikerül megfigyelni. Hogyan jöhetnénk rá, hogy az adott bolygó alkalmas lehet-e az általunk ismert élet fenntartására? Annak a megfejtésére, hogyan tudhatnánk meg többet, egy kutatócsoport tagjai megfordították a kérdést. Lakható Földünkről készítettek felvételeket, majd annak megfelelően változtatták meg őket, vajon mit láthatnának fényévekre tőlünk élő idegen civilizációk megfigyelői.

A csoport a NASA Deep Space Climate Observatory (DSCOVR) űrszondájának nagyjából 10 000 felvételével kezdett, mely a Föld és a Nap közötti gravitációsan stabil pont körül keringve mindig a bolygónk napos oldalát látja. A képeket 10 meghatározott hullámhosszon készítették körülbelül 1-2 óránként 2016 és 2017 között. A távoli nézőpont szimulálásához a felvételeket minden hullámhosszon egyetlen fényfolttá egyszerűsítették. Így tehát 10 „pont” az eredmény, melyeket idő szerint ábrázolva 10 fénygörbét kapunk, mely azt mutatja, vajon mit láthat egy távoli megfigyelő, aki 2 éven át folyamatosan megfigyelte a „Föld nevű exobolygót”.

A Földről mint exobolygóról készített 2 dimenziós felszíntérkép, bal oldalon a feltételezett képpel, melyet több fényév távolságban levő megfigyelő láthat. Jobb oldalon látható a Föld globális szárazföld / víz térképe. (Fan et al. 2019)

A fénygörbéket kiértékelve és az eredeti felvételekkel összevetve kutatók meg tudták állapítani, a görbék mely paraméterei felelnek meg a szárazföldnek és a felhőtakarónak. Miután ezeket az összefüggéseket megállapították, kiválasztották a szárazföldhöz legközelebbi paramétert és a Föld 24 órás forgásához igazítva elkészítették a fenti kontúrtérképet, melyet hamarosan a The Astrophysical Journal Letters tudományos folyóiratban fognak publikálni.

A fekete vonalak, melyek a szárazföld paraméterének medián értékeit jelölik, felelnek meg a körülbelüli partvonalaknak. Kivehetőek Afrika (középen), Ázsia (jobbra fent) és Amerika (balra) durva körvonalai. Bár ez nyilván nem helyettesíthet egy exobolygóról készült valódi felvételt, hasznos lehet a jövő csillagászainak arra, hogy kiderítsék, vajon vannak-e óceánok, felhők vagy jégsapkák egy exobolygón – melyek kulcsfontosságú elemei egy lakható világnak.

Forrás: Science

Hozzászólás

hozzászólás