A Didymos-Dimorphos a Földre potenciális ütközési veszélyt jelentő földközeli kettős kisbolygó felé tartó Hera űrszonda a terveknek megfelelően 2025. március 12-én elhaladt a Mars közelében, és közelképeket készített a bolygóról és annak kísérőjéről, a Deimosról.
Az Európai Űrügynökség (ESA) Hera űrszondája 2024. október 7-én indult útnak a 65803 Didymos-Dimorphos földközeli kettős kisbolygó felé.
Két és fél évvel ezelőtt, 2022. szeptember 16-án a NASA DART (Double Asteroid Redirection Test) űrkísérlete során a mintegy 570 kg tömegű DART űrszonda közel 6 km/s sebességgel a Didymos-Dimorphos földközeli kisbolygó kisebbik tagjába, a Dimorphos aszteroidába csapódott. A Didymos mintegy 780 méter átmérőjű, a kisebbik, a Dimorphos átmérője pedig 160 méter. A becsapódáskor kidobott anyagfelhőről a DART-ról korábban leválasztott mini-műhold, egy CubeSat kamerája készített felvételeket. Azonban a becsapódás következményeit a CubeSat mini-szonda felvételeihez képest jóval részletesebben kell megvizsgálni, és ezt az ESA Hera-szondája műszerei végzik majd – köztük magyar közreműködéssel kalibrált műszerek is. A DART és Hera programokat egy NASA-ESA közös projekt fogja össze, az AIDA (Asteroid Impact and Deflection Assessment).
A terveknek megfelelően a Hera gravitációs hintamanőver céljából 2025 március 12-én repült el a Mars mellett és felvételeket készített a bolygóról, valamint Deimos holdjáról, illetve műszereivel méréseket végzett. A felvételek készítését már 10 nappal a találkozás előtt elkezdte készíteni, amikor a Mars korongja még csak mintegy 10 képelem (pixel) átmérőjű volt.
A szonda magyar idő szerint 13:07-kor (12:07 UTC-kor mintegy 300 km-re közelítette meg a Deimost, majd 44 perccel később, 13:51-kor (12:51 UTC) haladt el a Mars mellett mintegy 5000 km-es magasságban. A Marshoz viszonyított relatív sebessége 9 km/s volt.
A mintegy 12,7 km-es Deimos a Mars körül 23458 km félnagytengelyű, körhöz nagyon közeli alakú pályán kering (a Mars felszínétől mintegy 20078 km magasságban). A Mars közelében végzett vizsgálatok a japánok által vezetett és ESA együttműködéssel megvalósuló MMX (Martian Moon eXploration mission), a Mars holdjainak jobb megismerését célul kitűzött küldetést is támogatják. A Hera-szonda programját a Japán Űrügynökség (JAXA, Japan Aerospace Agency) is támogatja, például a Termális Infravörös Kamera (Thermal InfraRed Imager, TIRI) elkészítésével.
A Hera-szonda Mars melletti elrepülését a németországi Darmstadtban levő ESA irányítóközpontban követték. Az eseményen Dr. Brian May asztrofizikus, a Queen együttes gitárosa is részt vett.
A Hera-szonda elrepülésekor a Mars irányába fordult a Termális Infravörös Kamera és a látható fény tartományában működő kamerája is felvételeket készített.
A Hera-szonda látható tartományban működő ACF (Asteroid Framing Camera) kamerája is készített felvételeket a Marsról és a Deimosról.
A Hera-szonda felvételén látható felszíni alakzatok a Hubble-űrtávcső (HST) által 2016, május 12-én, az akkori Mars-oppozíció közelében készített felvételen is azonosíthatóak.
A Hera-szonda termális infravörös kamerája (TIRI) és a közeli infravörösben színképi vizsgálatokat végző műszere (HyperScout H), valamint a láthatótól a közeli infravörös tartományig az Asteroid Spectral Imager (ASPECT) az égitestek felszíni összetételét, porozitását és szerkezetét vizsgálják a Deimos, valamint a küldetés elsődleges célpontjai, a Didymos és Dimorphos kisbolygóknál.
A Hera-űrszonda optikai kameráinak kalibrálásában a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszékének (BME-MOGI) Optomechatronika Csoportja működött együtt. A szondán lévő TIRI spektrométer infravörös méréseihez pedig a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézte és a Földtani és Geokémiai Intézete szolgáltatott meteorit referencia laborméréseket. A hazai intézetek ESA közreműködését a Külgazdasági és Külügyminisztérium Űrkutatásért és Űrtevékenységért Felelős Főosztálya támogatta.
A Hera-szonda a Deimost eddig még részletesen nem vizsgált irányból figyelhette meg. A felvételekből majd meg lehet állapítani, hogy vajon bazalt teszi-e ki a kis hold anyagának legnagyobb részét, mert ekkor a Mars felszínéről dobódhatott ki a vörös bolygó régmúltjában igen aktív vulkáni tevékenység következtében, vagy pedig más anyagból áll, ami valószínűsítheti, hogy egy kisbolygót fogott be a Mars. A hőtérkép is segít ezekben a vizsgálatokban, amit a Hera hőkamerája közepes infravörös hullámhossz-tartományban készült felvételeiből lehet összeállítani.
A tervek szerint a Hera 2026. december 28-án éri el a Didymos-Dimorphos kettős kisbolygó rendszert, és mintegy 6 hónapig fogja részletesen vizsgálni. A Didymos kisbolygó 2026. december 28-án a Naptól 1,018 CSE-re, a Földtől 1,210 CSE-re lesz, és a Földről nézve a Vízöntő (Aquarius) csillagképben fog tartózkodni. A Didymos napközelben 1,013 CSE-re van a Naptól.
A DART és a Hera űrmissziók a Föld kozmikus testek becsapódása elleni védelmi módszerek kidolgozását és tesztelését szolgálják. A Didymos egy potenciálisan veszélyes kisbolygó (PHA) és kettős is, ami alkalmassá tette a sikeres bolygóvédelmi űrkísérletre. Ki kell hangsúlyozni, hogy ma nem ismerünk olyan természetes kis égitestet, ami konkrét ütközési veszélyt jelentene bolygónkra, de csak idő kérdése, hogy bekövetkezzen egy ilyen ütközés lehetősége.
A hír a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt témaköréhez kapcsolódik.
Források:
Sky and Telescope online (2025.03.13.)
ESA: Hera-szonda elrepülése a Mars mellett (ESA, 2025.03.13.)
ESA Hera-szonda: fotók, Mars és Deimos (SPACE.COM, 2025.03.13.)
Kapcsolódó internetes oldal:
