Öt küldetéstervet választott ki a NASA a Nap dinamikájának, valamint az állandóan változó világűrbeli környezet Földdel való kölcsönhatásának tanulmányozására. A gyűjtött információk által jobban megismerhetjük a Világegyetemet, valamint segítenek megvédenünk az űrhajósokat, a műholdakat és a GPS-hez hasonló kommunikációs csatornákat.
A kiválasztott, Medium-Class Explorers (MIDEX) alprogram keretében támogatott pályázatok 1,25 millió dollárt kapnak egy-egy kilenc hónapon át tartó küldetés kidolgozására. A tervezési időszakot követően a NASA legfeljebb két tervet választ ki megvalósításra. Az öt pályázatot a várható tudományos értékük és megvalósíthatóságuk alapján választották ki. A kutatási program költségvetése legfeljebb 250 millió dollár lesz.
A kiválasztott pályázatok a következők:
Solar-Terrestrial Observer for the Response of the Magnetosphere (STORM)
A STORM program célja, hogy globális képet nyújtson űridőjárási rendszerünkről, amelyben a Nap részecskeárama, a napszél kölcsönhatásba lép a Föld mágneses terével, a magnetoszférával. A STORM kombinált módszerrel a Föld mágneses terét távolról, a napszelet és a bolygóközi mágneses teret pedig helyben figyelné meg, hogy nyomon követhesse, ahogy az energia a Föld közelébe áramlik. Az így nyert adathalmaz által rendszerszintű képet kaphatnánk a magnetoszféra eseményeiről, és megfigyelhetnénk, hogyan hat egyik régió a másikra. A projekt kutatásvezetője David Sibeck (NASA Goddard Space Flight Center).
HelioSwarm: A turbulencia jellege az űrplazmákban
A HelioSwarm projekt széles mérettartományban, a nagyobb áramlásoktól a legfinomabb részecskemozgásig figyelné a napszelet azoknak az alapvető fizikai folyamatoknak a meghatározásához, amelyek az energiát szállítják az űrbéli plazmában. Ez az energiaáramlás vezet például a plazma felmelegedéséhez. A kilenc SmallSat űrszondából álló HelioSwarm többpontos méréseket végezne, amelyek felfedhetik azokat a háromdimenziós folyamatokat, amelyek az űrbéli környezetünk megértéséhez szükségesek. A HelioSwarm kutatásvezetője Harlan Spence (University of New Hampshire).
Multi-slit Solar Explorer (MUSE)
A MUSE program a Nap légkörében, a koronában zajló folyamatokat vizsgálná, például azokat, amelyek bizonyos napkitörésekhez vagy a korona napfelszínnél sokkal magasabb hőmérsékletre melegedéséhez vezetnek. A MUSE úttörő képalkotó spektroszkópiai technikákkal, a jelenleginél tízszer nagyobb felbontásban és százszor gyorsabban gyűjtene adatokat a radiális mozgás és a koronafűtés vizsgálatához. Ez elengedhetetlen, ha azokra a folyamatokra vagyunk kíváncsiak, amelyek a jelenlegi spektrográfokkal megfigyelhetőnél rövidebb idő alatt következnek be. Az adatok fejlett numerikus napmodellek létrehozását segítenék, amelyek megválaszolhatnák a korona felmelegedésével és más űridőjárási eseményekkel kapcsolatos kérdéseket. A MUSE projekt kutatásvezetője Bart De Pontieu (Lockheed Martin).
Auroral Reconstruction CubeSwarm (ARCS)
Az ARCS program ritkán tanulmányozott méretskálákon vizsgálná a sarki fényt létrehozó folyamatokat: a sarki fényhez közvetlenül vezető kis, lokális körülmények, valamint az ionoszférát és a termoszférát átható nagyobb, globális űridőjárási jelenségek közé eső folyamatokra koncentrálna. Ezek a megfigyelések betekintést nyújthatnak a Föld teljes magnetoszférájának rendszerébe, és fontos információkkal szolgálhatnak a légkörünk és az űr közötti átmenet fizikai jellemzőinek megértéséhez. A küldetés 32 CubeSat műhold és 32 földi obszervatórium érzékelőit használná fel. Az összekapcsolt műszerek és azok széles térbeli eloszlása összehasonlító adatokat nyújtana a sarki fényt létrehozó folyamatokról, valamint annak a magnetoszférával való kapcsolatáról. A projekt vezető kutatója Kristina Lynch (Dartmouth University).
Solaris: Felfedni a Nap pólusainak rejtélyeit
A Solaris projekt azokat az alapvető kérdéseket célozná meg a nap- és csillagfizikában, amelyek csak a Nap pólusait vizsgálva kutathatók. A Solaris mindkét pólus felett végezne megfigyeléseket, mialatt a Nap háromszor fordul meg a tengelye körül. Eddig nem tudtunk részletes képeket készíteni a Nap pólusairól, amelyeket az ESA és a NASA Solar Orbiter szondája 2025-ben fog először lefényképezni, ferde szögből. A pólusoknál zajló fizikai folyamatok megismerése szükséges a Nap globális dimanikájának megértéséhez, így például annak megválaszolásához, hogy miként változnak és mozognak csillagunk belsejében a mágneses terek, amelyek kitörésekhez és erős napaktivitáshoz vezetnek napjából 11 éves periódussal. A Solaris projektvezetője Sonald Hassler (Southwest Research Institute).
Forrás: NASA
