A Solar Orbiter első mérési eredményei

2632

2020. február 10-én indult útnak az ESA új napkutató keringőegysége, a Solar Orbiter, fedélzetén tíz tudományos mérőberendezéssel. Ezek közül négy a szonda környezetének tulajdonságait, különösen a napszél (a Napból kiáramló töltött részecskék) jellemzőit vizsgálja. Roppant érzékeny műszereivel olyan gyenge mágneses tereket mér, melyeknél még egy átlagos elektromos vezeték is erősebbet kelt. Éppen ezért, azaz a szonda belsejében levő elektromos berendezések keltette zaj miatt, három szenzort a szonda boom-nak nevezett, 4,4 méter hosszú karára helyeztek.

A mágneses tér megfigyelése

Az ESA Solar Orbiter tíz tudományos műszere, illetve azok részei. A szonda négy in-situ műszeréből három a 4,4 méter hosszú boom karon helyezkedik el. (ESA/ATG media lab)

A magnetométer szenzoraiból kettőt már körülbelül 21 órával a felszállás után bekapcsoltak az Európai Űrügynökség németországi irányítóterméből (az egyik majdnem a műszerkar végén, a másik a szondához közel található). Az érzékelők folyamatosan rögzítették a méréseket a boom nyitása előtt, közben és után is, így tisztán látható, pontosan milyen hatással van a szonda a környezetben mért értékekre.

A kapott eredmények megerősítették, hogy a kar sikeresen kinyílt. A titán/szénszálas-ötvözetből készült boom nyitása mintegy 30 percig tartott, ami alatt a mért mágneses térerősségek körülbelül 1 nagyságrenddel csökkentek. A procedúra elején leginkább a szonda saját mágneses tere volt a domináns, a végére viszont megérkeztek az első eredmények a környezet gyengébb terének méréséből. Már csak a műszerek kalibrálása van hátra, és meg is kezdődhetnek a valódi mérések.

Bemelegítés a kutatáshoz

Az ESA videója a Solar Orbiter indításáról. (ESA/ATG medialab)

Április végéig fokozatosan kapcsolják majd be az egyes műszereket, tesztelve, hogy mind megfelelően működik, a valós tudományos mérések pedig várhatóan május közepétől fognak kezdődni. A boom kiengedésén kívül az RPW berendezés három antennája is kinyílt. Ezek a napszélben levő elektromágneses és elektrosztatikus hullámok tulajdonságait fogják vizsgálni.

Négy in-situ műszere mellett a Solar Orbiter hat távérzékeléses eszközzel is fel van szerelve. Ezek tulajdonképpen teleszkópok, amelyekkel a Nap felszínéről lehet különböző hullámhosszokon felvételeket készíteni – a valaha látott legközelebbieket a csillagunkról. Tesztelésük júniusra várható.

A Nap rejtélyeinek nyomában

A boom kiengedésének animációja és mérési adatai. (ESA; Spacecraft: ESA/ATG Medialab; Data: ESA/Solar Orbiter/MAG)

Az űrszonda méréseinek köszönhetően többet tudhatunk meg a napfelszín történéseitől egészen a napszélben zajló folyamatokig. Választ kaphatunk a 11 éves napciklus rejtélyére, a Nap mágneses terének eredetére és arra is, vajon mi gyorsítja nagy sebességekre a napszél részecskéit.

Daniel Müller, az ESA Solar Orbiter kutatója a teljes folyamatot ahhoz hasonlította, mint ha egy zenekart figyelnénk. Most zajlik a próba, egyenként becsatlakozik minden hangszer, majd néhány hónap múlva már hallgathatjuk is a Nap szimfóniáját.

Forrás: ESA

Hozzászólás

hozzászólás