A Szaturnusz legnagyobb holdját, a Titant övező legnagyobb rejtély kutatásának eredményeit mutatja be egy új tanulmány: a vastag, nitrogénben gazdag atmoszféra eredetét. Az eredmények szerint a titokzatos légkör egyik feltételezett kulcsa a szerves anyagok „főzése” a hold belsejében.
„A Titan roppant érdekes hold, különösen vastag légköre egyedivé teszi Naprendszerünk összes holdja között.” – mondta Dr. Kelly Miller, a tanulmány vezető kutatója, az SwRI’s Space Science and Engineering Division munkatársa. „A Földet leszámítva az egyetlen test a Naprendszerben, melyen nagy mennyiségű folyadék található. A Titan felszínén ugyanakkor víz helyett folyékony szénhidrogének találhatóak. Egyértelmű, hogy sokféle szerves kémia zajlik a holdon, emiatt is tagadhatatlanul kíváncsivá teszi a kutatókat.”
A Szaturnusz legnagyobb holdjának légköre extrém sűrű, még a Földénél is vastagabb és főként nitrogénből áll. „Mivel a Titan az egyetlen olyan hold a Naprendszerünkben, melynek jelentős légköre van, régóta fennáll a kérdés, honnan származhat.” – mondta. „A vezető elmélet, hogy az üstökösökről származó ammónia-jég becsapódások és fotokémiai folyamatok során nitrogénné alakult, melyből felépült az égitest atmoszférája. Bár ez még mindig fontos folyamatnak tekinthető, nem veszi figyelembe azt, hogy az üstökösök meghatározó hányadán komplex szerves anyagok is találhatóak.”
A Titan légkörének egy másik furcsa tulajdonsága, hogy körülbelül 5 százalékban metán alkotja, mely (csillagászati értelemben véve) gyorsan szerves anyagokat formál és fokozatosan a felszínre hullik. Ennek eredményeképpen a légköri metánt vagy valaminek pótolnia kell, vagy a jelen időszak valamiért különleges a Titan történetében.
Miller kutatását az ESA Rosetta űrszonda adatai ihlették, mely a 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös vizsgálata közben kimutatta, hogy sokak meglepetésére nagyjából a fele jégből, negyede kőből és negyede szerves anyagokból áll.
„Az üstökösök és más egyszerű objektumok azért is érdekesek, mert úgy gondoljuk, a Naprendszer alkotóelemeinek maradványai lehetnek.” – tette hozzá. „Ezek a kis méretű testek képesek nagyobb objektumokkal egyesülni, mint például a Titannal és a magjában található sűrű, szerves anyagokban gazdag, sziklás anyagával.”
A rejtély felderítése érdekében Miller létező meteoritokról gyűjtött szervesanyag-adatokat kombinál a hold belsejét modellező termális modellekkel, hogy láthassuk, mennyi gáznemű anyag tud keletkezni és ez összemérhető-e a jelenlegi atmoszférával. A „ha főzöl valamit, gőz keletkezik” elvét követve Miller azt találta, hogy a légköri nitrogén fele, és akár az összes metán is lehet azon szerves anyagok „megfőzésének” eredménye, melyek a Titan kialakulása után kerülhettek a belsejébe.
Az eredeti tanulmány itt olvasható.
Forrás: phys.org
