A Vatikán a tudomány népszerűsítéséért

651
Tudomány és vallás. E két szó hallatán sokan rögtön két eszmerendszer kibékíthetetlen ellentétére gondolnak, ugyanakkor ez a kérdés jóval összetettebb – és a végkicsengésnek nem feltétlenül az ellentétek hangsúlyozásáról kell szólnia. Mind a természettudományok, mind a teológia alapvető célkitűzése a világ és a létezés minél alaposabb megértése, mégha ezt jobbára különböző módszerekkel teszik is.

Kétségtelen tény, hogy számos feszültséget, incidenst, sőt, üldözéseket eredményezett a – szigorú értelemben vett – tudományos és vallási nézetek ütközése. Ugyanakkor a dolog másik oldaláról, vagyis a természettudományos és istenhívő gondolkodásmód párhuzamos meglétéről általában kevesebb szó esik. Pedig erre is számos kiváló példa akad kiemelkedő, egyúttal mélyen vallásos természettudósok (így Newton, Descartes, Leibniz, Gauss, Pasteur, Foucault, Fraunhofer, Planck, Szent-Györgyi Albert, …), valamint egyházi szolgálatban álló, emellett természettudományos világképünk fejlődéséhez is nagy mértékben hozzájáruló embertársaink alakjában. Utóbbira csak a csillagászat és a kozmológia területéről hozva példákat: Albertus Magnus, Roger Bacon és Nicolaus Cusanus korukat messze megelőző tudományos nézeteket valló középkori szerzetesek/egyháztudósok voltak; Kopernikusz hosszú ideig Wormia lengyel tartomány kanonokaként működött; Christoph Clavius, Hell Miksa, Sajnovics János, Angelo Secchi, Fényi Gyula, Georges Lemaitre, Teres Ágoston a jezsuita szerzetesrendhez, Jáki Szaniszló a bencés szerzetesrendhez tartozott.

A Római Katolikus Egyház mindenkori földi vezetőire sok korban tekintettek úgy, mint a tudományos haladás legfőbb ellenzőire; rendszeresen felemlegetve – többek között – Kopernikusz, Giordano Bruno vagy Galilei meghurcolását. Ugyanakkor az említett eseteket bőszen hangoztatókat nem feltétlenül csak a sértett tudományos igazságérzet, hanem sokszor az Egyház elleni támadás lehetősége is motiválja. Ez nem jelenti azt, hogy egyes egyházi vezetőknek és szervezeteknek ne lett volna meg a saját (emberi) felelősségük a történtekben, de a véleménynyilvánításhoz nem árt tisztában lenni a részletekkel is. (A téma iránt mélyebben érdeklődőknek feltétlenül ajánljuk olvasásra például Hetesi Zsoltnak a Természet Világa csillagászati különszámában megjelent, a Galilei-per tanulságaival foglalkozó írását.)

Az utóbbi években, évtizedekben a vatikáni Szentszék – szembenézve korábbi tagjai hibáival is – jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy sikerüljön összehangolni a hit és a tudomány eredményei által kialakult világképeket. Ezen folyamat szimbolikus lépései közé tartozott a Kopernikusz és Galilei elleni egyházi eljárások felülvizsgálata is (a lengyel csillagászt tavaly ünnepélyes keretek között újratemették, Galilei esetében pedig az az elképzelés is felmerült, hogy szobrot állítanak neki Vatikánvárosban). A közelmúltban pedig több "érzékeny" területen (például kozmológiai témakörökben és a földönkívüli élet utáni kutatások terén) a Vatikán is szervezett előadásokat, konferenciákat.


XVI. Benedek pápa látogatása a világ egyik leghosszabb ideje működő csillagászati intézményében, a Szentatya nyári rezidenciájának is helyet adó Castel Gandolfóban található Vatikáni Obszervatóriumban, 2009 szeptemberében. A Szentszék egyre nagyobb figyelmet kíván fordítani a természettudományos kutatásokra, valamint a tudományos és vallásos nézetek összehangolására (forrás: daylife.com).

A Szentszék legújabb, az Olasz Űrügynökséggel (ASI) közös kezdeményezése egy weboldal indítása, melyen számos anyagot tesznek majd közzé az élet és a Világegyetem fontos kérdései körül zajló kutatásokkal kapcsolatban – a legújabb csillagászati és űrkutatási eredményektől kezdve a teológiai, filozófiai és művészeti vonatkozásokig. A honlap három portálból épül majd fel: egy a nagyközönségnek, egy az egyetemi oktatóknak és hallgatóknak, egy pedig az iskolás korosztálynak fog szólni. Mindhárom portálon – természetesen az adott oldal célközönségének megfelelő szinten – kiemelt figyelmet szentelnek majd a kozmológiai ismereteknek, valamint az aktív űrszondák által gyűjtött adatok publikálásának. A tervek szerint a weboldal a multimédiás tartalomszolgáltatás legújabb igényeit is ki fogja elégíteni, s az olasz mellett – természetesen – angol nyelven is elérhető lesz.

Forrás: BBC News, 2011.02.20.

Hozzászólás

hozzászólás