A relatíve kis távolság (a helyszín kb. 270 km-re van Budapesttől) és a választott, honfitársainktól sem idegen témák okán több magyar kutató is érkezett a konferenciára, hogy bemutassák eredményeiket, meghallgassák a legújabb fejleményeket, és – nem utolsósorban – találkozzanak rég nem látott kollégáikkal, vagy újakkal ismerkedjenek meg. Mivel a résztvevők között van hírportálunk több tagja is, arra gondoltunk, megosztjuk az itteni élményeinket az otthon maradókkal és az érdeklődőkkel.
A Budapesttől Kassán át Popradig tartó vonatúton hazánkfia gyönyörködve szemléli az elsuhanó tájat (a csendes patakpartokat, a zöldellő domboldalakat, a kis hegyi templomokat) – de a gyönyörködés egyúttal fájdalmas is, ha arra gondol, hogy ez egykor mind Magyarországhoz tartozott… A természet szépségeire való rácsodálkozás a megérkezéskor ér tetőpontjára, mikor szemeink elé tárulnak a Magas-Tátra 2500-as kategóriájú, felhőkkel incselkedő csúcsai (a legmagasabb pont, a Gerlachfalvi-csúcs 2655 méter magas). A konferenciának helyet adó Hotel Akademia mintegy 800 méteres tengerszint feletti magasságban, Tátralomnic tőszomszédságában van, közvetlenül a hegycsúcsok lábainál – barátságos érzéseket keltve az Ég és Föld csodáira fogékony csillagászlelkekben.
A Magas-Tátra csúcsai, előtérben az 1786 méteres tengerszint feletti magasságban lévő Skalnate Pleso Obszervatórium (en.wikipedia.org).
A szimpóziumon csaknem 190 csillagász vesz részt a világ minden tájáról, de hamar felcsendül a magyar szó. Itt van a budapesti akadémiai csillagászati kutatóintézetből Kiss László, Kővári Zsolt, Oláh Katalin és Szabó M. Gyula, a Bajai Csillagvizsgálót Hegedüs Tibor, a Szegedi Tudományegyetemet e sorok írója képviseli; de eljött Sipőcz Brigitta Hertfordshire-ből, Csizmadia Szilárd Berlinből, valamint Vince István, Cséki Attila és Jurkovic Mónika Belgrádból – legtöbben friss eredményeikkel együtt. A programban szereplő hosszabb, meghívott előadások főleg a technikai háttérrel és egy-egy terület átfogóbb jellegű ismertetésével foglalkoznak, míg a speciálisabb eredmények (így a magyarokéi is) poszterek és mini-előadások formájában juthatnak el a résztvevőkhöz.
A tudományos szervezőbizottság amerikai elnöke, Mercedes Richards nyitóbeszédében többször is kihangsúlyozza a regnáló szlovák kormánynak a szimpózium létrejöttéhez nyújtott pozitív hozzáállását. Hiába, a szemmel láthatóan gyors iramban zajló infrastrukturális fejlesztéseken túl a kutatói közösség támogatásában is lenne mit tanulnia hazánknak északi szomszédainktól… A megnyitó után kezdetét veszi az esti órákig tartó szekcióülések sorozata, alaposan próbára téve kitartásunkat. Olvasóink büszkék lehetnek a magyar kutatók eredményeire, melyek általános tetszést keltenek a résztvevők körében, s melyek közül néhányról hírportálunkon is beszámoltunk; így a Trinity fedőnevű, egzotikus hármas csillagrendszer felfedezéséről (melyet a Kepler-űrtávcső eredményeiről áttekintő előadásban beszámoló olasz kutató is a kiemelkedő sikerek közé sorol), vagy a KOI-13 jelű, "forró" barna törpe azonosításáról. Emellett a Bakos Gáspár által vezetett HATNet-program sikerei is többször szóba kerülnek, ami tovább fokozza jó érzéseinket.
A Nap lassan lenyugodni készül a Tátra ormai között… A következő napokon újabb eredmények és élmények várnak ránk, melyekről szintén igyekszünk majd részletesen beszámolni.
