Itt jártak a Draconidák!

583

Csütörtökön sajnos véget ért az a több hetes derült időszak, amely minden hivatásos és amatőrcsillagász álma, pedig két napot még igazán kitarthatott volna a felhőtlen idő. Így sajnos nagyon küzdelmesen alakult a Draconidák meteorraj hazai megfigyelése, számos helyen csak a vonuló felhőket tudták nézni, máshol felhőlyukakon keresztül láttak pár rajtagot, de az ország nyugati és keleti határszélén hosszabb megfigyelésekre is nyílt mód. A legjobb körülmények között egy két fős csapat figyelte meg a meteorhullást, akik 1100 km-t autózva Szlovénia nyugati felében, az Adriai-tengerhez közel találtak makulátlanul tiszta eget.

 

A kitörés időpontjában, 22 órakor készült infravörös műholdfelvételen látható, hogy mennyire rossz volt a helyzet hazánk felett, és mekkora szerencséje volt a szlovéniai csapatnak, akik egy kis derült beöblösödés alatt észlelhettek az Isztriai-félszigettől északra (sat24.com).

Ahogy korábban már megírtuk, tisztán elméleti számítások alapján a száz éve ismert Draconida meteorraj rövid, maximum három órás kitörését jelezték előre október 8-án estére, magyar idő szerint 22 óra tájékára. A számítások halvány meteorok érkezését jósolták, melyek észrevételét a 90%-os megvilágítottságú Hold nagyon nehezítette. Emiatt csak makulátlanul tiszta égről lehetett jól megfigyelni a rajtagokat, amit a magyarországi felhőzet szinte lehetetlenné tett. Ezért határozta el a Magyar Csillagászati Egyesület Meteoros Szakcsoportjának két tagja, Igaz Antal és Sárneczky Krisztián, hogy elindul Nyugat-Szlovéniába, ahová az időjárási modellek derült időt jósoltak a kitörés idejére. 

 

 Szitkay Gábor és Koch Barnabás hét draconidát fotózott le két óra alatt a Győr-Moson-Sopron megyei Nyúlról. A meteorokat egy képre másolták, ami jól szemlélteti a radiáns jelenséget: a meteorokat egy vékony vonallal visszafelé meghosszabbítva egy pontba jutunk. Innen látszanak szétsugárzódni a meteorok, amely a Draconidák esetében a Draco csillagképbe esik.

"A kis csapat délután fél 3-kor indult útnak Nagykanizsa-Maribor-Ljubljana-Rijeka útvonalon, melynek végét a szlovéniai amatőröktől érkező információk alapján még módosíthatták. A  határhoz közeledve a műholdképek azt mutatták, hogy az Alpok felől zivatarlánc érte el Nyugat-Szlovéniát, ám a telefonon elért helyi amatőrcsillagászok határozottan azt állították, hogy este 8-ra kiderül az ég. Komoly felhőzet alatt autóztak nyugat felé, de az északi horizonton végig látszott egy reményt adó derült sáv. Maribor után kezdett biztatóvá válni a helyzet, onnan már határozottan magasabban látszott a derült csík, amelyen a nyugvó nap fénye besütött a felhők alá. Szinte lángoltak a hegyek, a párán szóródó narancsos fény fantasztikus hangulatot adott az egyre vadabb tájnak, a távolban pedig feltűntek a Júliai-Alpok havas csipkéi, amelyek már Ljubljana közeledtét jelezték. Ekkor, 7 óra előtt valamivel látszott először egyértelműen, hogy emelkedik a derült sáv széle, így amikor Ljubljana szélén megálltunk még egyet telefonálni, már a fél ég derült volt. Igazi, hidegfrontos derült, őrülten szcintilláló csillagokkal, de kristálytiszta levegővel.

 

Pápics Péter fantasztikus animációja a kanári-szigeteki La Palma obszervatóriumból készült. A három felvillanó meteorból kettő is nyomot hagy maga után, melyet a magaslégköri szelek ugyanabban az irányban sodornak el.

Hat óra autózás után, este fél 9 körül egy Podgorje nevű falu mellett vertünk tanyát, alig pár száz méterre a horvát határtól, és mintegy 15 km-re az adriai tengerparttól. Az észlelésre való felkészülés közben is láttunk pár Draconida rajtagot, így már sejtettük, nem jöttünk hiába. A hivatalos meteorszámlálást pontban 21 órakor kezdtük, tökéletesen tiszta, az erős holdfény ellenére is tejutas égen. Nyugatra és északra néztünk, a környező hegyek ezt a két irányt engedélyezték. Eleinte kisebb löketekben jöttek a meteorok, fél perc alatt 3-4, aztán percekig semmi. Teltek a percek, és már éppen kezdtem aggódni, amikor 21:59-kor megjött az első igazi zápor. Másodpercenként hullottak a meteorok, vagy hat darab egymás után, döntő részüket Anti látta az északi égen. Aztán kis szünet, majd újabb halvány meteorok, néha egy másodpercen belül kettő, néha szép sorjában, néhány másodperces különbséggel, majd fél perc csönd. Utána újra kezdték a potyogást. De 0 magnitúdós volt a legfényesebb, inkább +2-3-as rajtagok hullottak. Egyértelmű volt, hogy itt a maximum, egy kicsit eltolódva 22 órához képest, de csak 5-10 perccel.

 

A Draconida-kitörés aktivitás görbéje vizuális észlelők számlálásai alapján. Az időpontok világidőben vannak megadva. (imo.net)

Ha a meteorokat kell leírni, igazából a szemeteltek, köpködtek jelzők jutnak eszembe. Olyan kis foszlós, halvány, rövidke, diffúz meteorokat köpködött ki magából a radiáns, semmi belehasítás, mint a Perseidák, vagy a Geminidák esetében. Számtalanszor volt olyan érzésem, mintha ilyen halvány foszlások birizgálnák a látási küszöbömet, de nem tudtam egyértelműen felkiáltani, hogy meteor. Nagyon érdekesek a Draconida rajtagok, korábban még sosem láttam ilyen karakterisztikájú meteorokat. Aztán ahogy jöttek, úgy 22:15 körül el is kezdtek fogyni a meteorok, egyre kisebbek lettek a fröccsenetek, egyre hosszabbak a szünetek, viszont egyértelműen megnőtt a meteorok átlagfényessége. Nullások, -1, -2 magnitúdós meteorok villantak az égre, a legszebb egy -3-as volt a Cepheus határán, több másodperces maradandó nyommal. A nagyobb szemcsék a felhő ezen szélére sodródtak.

 

Biró Zsófia a kitörés leszálló ágán, 23:08-kor fotózott le egy szép rajtagot, amelynek igen jellegzetes, csak a Draconidákra jellemző fénymenete van: a halvány első szakasz után a meteor szinte kialszik, majd új erőre kapva egy nagyot villan, mielőtt végleg elenyészne a légkörben.

23 óra előtt pár perccel merült föl bennünk először, hogy talán indulhatnánk is, ez ennyi volt. Közben északon felhők jelentek meg, és lassan kúsztak felfelé, rámutatva, hogy mekkora szerencsénk is volt a helyválasztással. Vártunk még negyed órát, de tovább ritkultak a meteorok, már 5 percnél is hosszabb szünetek voltak. A két és negyed órás észlelés alatt ketten 98 draconida rajtagot észleltünk, többségükben halvány meteorokat, de volt egy-két fényes, nyomot hagyó hullócsillag is. Végül fél 12 körül indultunk haza, és nagyjából 10 perc autózás után teljesen zárt felhőzet alá futottunk be…"  

 

Jónás Károly videókamerával rögzítette az előbbi, 23:08-kor feltűnt meteort Soroksárról.

Hazánkból is rengetegen próbálták megfigyelni ezt a különleges eseményt, és szerencsére sokaknak megadatott, hogy legalább részben lássák a kitörést. A teljesség igénye nélkül: Perkó Tímea, Gazdag Attila és Perkó Zsolt két óra alatt 54 rajtagot jegyzett fel Zala megyében; Földi Attila este 9 és fél 11 között 48 darab rajtagot látott Jánoshidáról; Szitkay Gábor és Koch Barnabás bő 50 meteor megpillantásáról számoltak be vizuálisan; Thury Ágnes, Szolnoki Anita és Szolnoki Zoltán még az erőteljes felhősödés ellenére is 21 rajtagot számlált meg Békéscsabáról 21:00 és 23:30 között; Fidrich Róbert 21:57 és 22:47 között 31 draconidát látott Nyékládházáról. 

Videómeteoros hálózatunk azon hat kamerája (Igaz Antal soproni és debreceni, Tepliczky István tatai és Berkó Ernő három ludányhalászi állomása), melyek a nemzetközi online hálózatba voltak kötve, összesen 63 draconidát rögzítettek, de a Vega Csillagászati Egyesület zalaegerszegi kamerája is elcsípett 25 meteort.

 A Draconida-kitörés aktivitás görbéje videómeteoros adatok alapján,
melyekhez hat magyarországi állomás adatait is felhasználták. Az
időpontok világidőben vannak megadva. (imo.net)

A meteorok látványa mellett maga a tény is lenyűgöző, hogy ilyen pontosan sikerült előrejelezni egy semmilyen módon nem észlelhető porfelhő helyzetét és sűrűségét. Mindössze a Giacobini-Zinner-üstökös pályaelemei voltak ismertek, a por kidobódásának módját, a porszemcsékre egy évszázadon át ható különféle erőket elméleti modellek alapján számolták ki, szinte tökéletesen. Ezek alapján nyugodt szívvel jelezhetjük, hogy a következő meteorkitörésre 2016. augusztus 12-én számíthatunk a Perseidák jóvoltából, majd 2022. május 31-én a Tau Herculidák óriási meteorzápora várható, igaz mindkét jelenség az amerikai kontinensről lesz jól látható.

Hozzászólás

hozzászólás