Nem szívesen lettem volna Kapu Tibor kutatóűrhajós helyében. Az egymás után elhalasztott indítás elhalasztásának az elnapolása után végre ki lett lőve a Falcon–9, csúcsán, az Axiom–4 legénységének tagjaként a Dragon űrkapszulában (mert egy kapszulának azért mégse lehet fedélzete, olyan csak az űrhajónak van). Csoda, hogy túlélte a kilövést. Magát a startot egy 41-es villamos fedélzetén néztem végig egy mobiltelefonon, összehajolva néhány utastárssal, akik tájékozottak voltak, mert jól ismerték a szót: kapszula.
A kapszulát régebben űrhajónak mondták, de a NASA-nál folyamatos a nyelvreform, ők most azt kommunikálják, hogy kapszula. No igen, az űrsiklókhoz képest a Dragon valóban csak egy kapszula, de a Szojuz és a Sencsou is kapszula, no meg az Orion űrhajó is az. Közös ismertetőjelük ezeknek a kapszuláknak az, hogy úgy szoronganak bennük az űrhajósok, mint a heringek. Néhány napot azért ki lehet húzni odabent, de mit mondanak majd az Orion űrhajósai, akik fantasztikus kalandjuk során egy hónapot töltenek majd az ő teknőcükben? És akkor még nem szóltunk a Mercury és a Gemini űrhajókról, amelyekhez képest az Apollo valóságos táncteremnek számított a maga 218 köblábnyi térfogatával.
Az Axiom–4 legénysége négy főből állt, egy űrhajósból (a mi Tibink!), egy gaganautából (Shubhanshu Shukla) és két asztronautából (Peggy Whitson és Sławosz Uznański-Wiśniewski). A misszió, avagy küldetés, vagyis az űrutazás parancsnoka nő volt, mégpedig a négy űrutas közül a legizgalmasabb pályát magáénak mondható űrhajós, Peggy Whitson, aki majd’ két évet töltött már odafent. Vagyishogy kettő évet, mert újabban így kell pontoskodva nyomatékosítani ha kell, ha nem. Vajon akkor is legénységnek mondják majd a személyzetet, amikor a csapat valamennyi tagja nő lesz? Vagy az már leányság lesz? És ha mindegyik férjezett? Akkor már asszonyságnak nevezik a legénységet?
Íme, egy kilövés! Illusztráció Verne Gyula (világhírű magyar író) Utazás a Holdba című művéből.
Rendszeresen figyelem az űrmissziók személyi összetételét, de eddig egyetlen misszionáriust se láttam a kapszulákban. Tudja valaki, hogy az űrmissziók valójában kiket akarnak megtéríteni? Csak nem a varangyokat? Mindenesetre, ha egy ilyen expedíciót (mert valójában ezek az utak bonyolult, költséges és kockázatos űrexpedíciók) missziónak nevezünk, akkor az asztronauták miért nem misszionáriusok?
Az űrhajózással kapcsolatos szakszavakról, szóhasználatról van tehát szó, és ezen a téren is meglehetősen zavaros a helyzet a médiában, ahol úgy általában is vannak bajok, mi több, alapvető bajok, de erről talán majd máskor, később, vagy inkább akkor se. Létezik egy ún. magyar űrhajózási szaknyelv, amiről mintha nem akarna tudomást venni a média, de a laikusok sem, bár őket talán kevésbé kell számon kérni. Megnézném azért azt a kilövést! Milyen messzire fog jutni az a rakéta rajta az űrkapszulával? Egyáltalán miből lövik ki? Ágyúból? A floridai helyszín stimmel, de volt némi fejlődés Verne óta.
Súlyos problémák ezek, vagyis inkább súlytalanok, jellemzően mikrogravitációs környezetben fordulnak elő. A NASA-t nem kell félteni nyelvreformilag, a súlytalanságból mikrogravitáció lett, vagyis mikor nincs gravitáció, akkor súlytalanság van. De mégis, mennyire mikro az a gravitáció? Mitől ment ennyire össze?
Amikor végre elstartolt a Dragon és repesztett padlógázzal fel, egyre csak fel, a három hétig tartó csodálatos űrutazás nyitányaként, na akkor szívesen lettem volna Kapu Tibor mellett ötödik űrutas, kozmonauta, tajkonauta, de akár misszionárius is.
Meteor 2025/9.
