A Jövő Csillagászai előadássorozat keretében a Polaris Csillagvizsgálóban március 17-én 19 órakor a csillagok születéséről és környezetük hatásáról hallhatunk előadást. A kedd esti sorozat keretében frissen végzett hazai szakemberek mutatják be kutatásaikat, amit többségük a doktori fokozat megszerzése céljából vagy az után végez. Tarczay-Nehéz Dóra születő csillagokkal, és a keletkezési környezetük erre kifejtett hatásával foglalkozik.
Tarczay-Nehéz Dóra és két születő csillag (Lynds 483) közvetlen környezete a James Webb űrtávcső infravörös képén (NASA, ESA, CSA, STScI)
MCSE: Miként kerültél kapcsolatba a csillagászattal? Van-e meghatározó gyerekkori élményed?
Már gyerekként is nagyon érdekelt a csillagászat. Mikor általános iskolás voltam, édesanyámtól kértem, hogy nyomtasson nekem képeket a bolygókról. A Vénuszról készült villámos fantáziaképek, illetve a bolygót meghódító Venyera szondákról szóló netes cikkek (90-es évek legvége, 2000-es évek legeleje) voltak a legizgalmasabbak számomra.
MCSE: Egyetem előtt jártál-e csillagászati szakkörbe, táborba?
Nem, akkoriban nem hallottam ilyenekről.
A 6500 fényévre lévő, aktív csillagkeletkezést mutató Sas-köd részlete (ESA/ Herschel/ PACS/SPIRE/ Hill, Motte, HOBYS Key Programme Consortium and ESA/ XMM-Newton/EPIC/XMM-Newton-SOC/Boulanger)
MCSE: Milyen témakörökkel foglalkoztál az egyetemen?
Akkor vezették be a bolognai rendszert, mikor kezdtem az egyetemet, és mivel a meteorológia, földfizika és a csillagászat is nagyon érdekelt, ezért földtudomány alapszakra mentem. A második évben meteorológiára szakosodtam, a szakdolgozatomat a földi villámokból írtam, de a hozzá kapcsolódó TDK dolgozatom a Vénusz villámairól szólt. Végül csillagászat mesterszakra mentem, a diplomamunka keretében elkezdtünk összeállítani egy extragalaktikus cefeida adatbázist, amelynek fejlesztése a mai napig is zajlik. Ezt követően a doktori témám a bolygókeletkezéshez kapcsolódott: hidrodinamikai szimulációk segítségével protoplanetáris korongok fejlődését vizsgáltam. Elsőként is azt, hogy a korongokban kialakuló nagyskálás örvények hogyan jönnek létre és hogyan fejlődnek, illetve hogy különböző termodinamikai folyamatok és fizikai paraméterek milyen módon befolyásolják ezeknek a struktúráknak a kialakulását és stabilitását.
MCSE: Jártál-e külföldön csillagászattal kapcsolatban konferenciákon, képzéseken vagy vendégkutatóként?
2012 tavaszán 2 hónapot töltöttem Berlinben Heike Rauer csapatában (Csizmadia Szilárd segített megszervezni a látogatást), illetve 2015-ben a férjem elnyert egy Fulbright ösztöndíjat Hawaii-ra, így ott rendszeresen bejártam a Jonathan Williams vezette csoport meetingjeire is. Emellett több hazai és külföldi konferencián és nyári iskolán is volt szerencsém részt venni előadással, poszterrel, vagy hallgatóként.
MCSE: Miként és hol dolgozol jelenleg?
Jelenleg a Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetben vagyok posztdok (tudományos munkatárs). Témám a pulzáló változócsillagok, csillagfejlődési modellekkel és pulzációs analízissel, ezen belül elsőként a cefeida típusú változók vizsgálatával foglalkozom.
MCSE: Vannak-e a távlati terveid a következő 5-10 évre?
Tavaly ősszel indult Szabó Róbert Lendület csoportja, amelynek én is tagja vagyok, így az elkövetkezendő években ez a munka fogja kitenni a munkám nagy részét. Emellett szeretném felépíteni a csapatomat diákokkal, és saját projekteket indítani.
Csillagszületés környezete a James Webb űrtávcső képei alapján (NASA)
