A Kepler Föld méretű exobolygókat fedezett fel

1092

A legkisebb átmérőjű exobolygó, melyet ezidáig
felfedeztek, a Föld átmérőjének 1,42-szerese volt (s tömege is
2,9-szerese a Földének). Most azonban két olyan bolygó felfedezéséről számoltak be amerikai csillagászok, melyek méretben a Földhöz jobban hasonlítanak. Az új bolygókról
azt gondolják, hogy kőzetbolygók lehetnek. A Kepler-20e alig kisebb mint a Vénusz, 0,87 földátmérő a mérete, míg a Kepler-20f valamivel nagyobb
a Földnél, 1,03 földátmérőjű. Mindkét bolygó az ötbolygós Kepler-20 rendszerben található, körülbelül 1000 fényévnyi távolságra, a Lant
csillagképben.

A bolygók ugyan túl közel keringenek a napjukhoz ahhoz,
hogy az ún. lakhatósági zónába essenek, ahol a bolyók felszínén
folyékony víz létezhet. A Kepler-20e 6,1 földi nap alatt, a Kepler-20f pedig 19,6 földi nap alatt kerüli meg a központi csillagot. Ez a rövid keringési
periódus rendkívüli forróságú, lakhatatlan bolygókra utal. A Kepler-20f
körülbelül 430 Celsius fokon hasonló benyomást kelthet, mint a Merkúr egy
átlagos napján. A Kepler-20e felszíni hőmérséklete pedig több mint 760
Celsius fok, melyen már az üveg is megolvadna.

Fantáziakép a Kepler-20e és Kepler-20f arányairól a Föld és a Vénusz mellett (forrás: NASA/Ames/JPL-Caltech).

Azonban ezek a legkisebb exobolygók, melyeket a Napunkhoz hasonló
csillag körül valaha találtak, így a felfedezés előrébb visz minket a Földhöz
hasonló bolygók lázas keresésében. A felfedezés jelentősége, hogy elsőként ad tanúbizonyságot arra, hogy Föld méretű bolygók más csillagok körül is
létezhetnek, de a legfontosabb az, hogy ezek már nem csak elméleti szinten
léteznek, hanem képesek is vagyunk érzékelni őket.

A Kepler-20
rendszerében három másik bolygó is található, melyek nagyobbak a Földnél, de a
Neptunusznál kisebbek. A Kepler-20b a legközelebbi bolygó, a Kepler-20c a
harmadik, a Kepler-20d pedig az ötödik a sorban. Keringési idejük 3,7, 10,9 és
77,6 nap. Mind az öt bolygó keringési pályája nagyjából a Merkúrnak a mi Naprendszerünkben lévő pályáján belülre esik. A központi csillag ugyanolyan G
színképosztályú csillag, mint a Nap, habár kicsivel kisebb és hűvősebb.
A rendszer egy nem várt tulajdonsággal is bír: míg a mi bolygórendszerünkben a
kicsi, kőzetbolygók a Naphoz közelebb keringenek, és a nagy, gázokból álló
bolygók távolabb, addig a Kepler-20 bolygóinak a mérete felváltva
váltakozik: nagy, kicsi, nagy, kicsi, nagy.

A Kepler-űrtávcső eddigi adatai
alapján elmondható, hogy a naprendszerek rendkívül változatos elrendezésűek lehetnek. Mindennek elméleti magyarázata egyelőre igen bizonytalan, a teóriák szerint a bolygók vándorlása gyakran átrendezheti egy-egy rendszer felépítését. A Föld kozmikus társainak keresése mindenesetre tovább folytatódik a Kepler precíz méréseivel, s így további izgalmas felfedezések a közeljövőben is várhatóak (pl. Földünknél is jelentősen kisebb bolygók bejelentése).

Forrás: NASA PR


Hozzászólás

hozzászólás