A csillagok és bolygók közötti átmeneti égitesteket barna törpéknek hívjuk. Bizonyos tulajdonságaikban a csillagokra, másokban pedig a bolygókra hasonlítanak. Mivel tömegük tipikusan 70 jupitertömeg alatt van, ezek a „félresikerült” csillagkezdemények túl kicsik és túl hidegek ahhoz, hogy a belsejükben a csillagokra jellemző hidrogén-hélium fúzió beinduljon és tartósan fennmaradjon. Ennek ellenére tizenkét jupitertömeg fölött elegendő lehet ahhoz egy égitest tömege, hogy belsejében a kisebb hatásfokú deutériumfúzió beinduljon, ám ez a folyamat sem marad fenn tartósan. Míg a stabil csillagok életük folyamán közel állandó hőmérsékletűek a magjukban zajló termonukleáris reakciónak köszönhetően, addig a barna törpék saját energiatermelő reakció hiányában folyamatosan hűlnek.
A hidegebb barna törpék összetételüket tekintve gyakran tartalmaznak jelentős mennyiségben metánt, úgy, mint a gázóriások, viszont a Jupiter típusú bolygókkal ellentétben eddig nem mutattak még ki bennük ammóniát. A víz is csak gőz formájában van jelen a légkörükben, míg a gázóriások esetében a víz lecsapódott formában tárolódik.
A most felfedezett barna törpe égi környezete, valamint jobbra a közeli infravörös spektrumának egy részlete, benne az ammónia vonalával (A&A PR nyomán).
Egy nemzetközi kutatócsoport Philippe Delorme (Grenoble-i Obszervatórium) vezetésével egy olyan barna törpét fedezett fel, amely az eddig ismert legalacsonyabb hőmérsékletű, mindössze 350°C fokos. A csupán 40 fényévnyire található objektum tömege 15 és 30 jupitertömeg közé tehető. A CFBDS J005910.83-011401.3 ugyanakkor egy izolált égitest, nem kering más csillag körül. Színképében a gázóriásokra jellemző ammóniát is kimutatták. Mivel légköre nagyon hasonlatos lehet a Jupiter típusú bolygókéhoz, a felfedezés az exobolygókutatás szempontjából jelentős. Izoláltsága miatt könnyebben észlelhető, és több adat nyerhető, mint egy fényes csillag körül keringő halvány bolygóról, ezáltal a meglévő bolygólégkör-modelleket is tesztelni lehet a most felfedezett barna törpén.
Két nagy osztály különíthető el a barna törpéken belül, a forróbb L törpék (1200-2000°C) és a metánban gazdag, hidegebb T törpék (1200°C alatt). A CFBDS0059 lehet a prototípusa a még hidegebb, ún. Y törpéknek, kitöltendő a rést a bolygók és csillagok közti átmeneti égitestek családjában.
A felfedezést több teleszkóp, a kanada-francia-hawaii-i 3,6 m-es távcső, a 8,1 m-es északi Gemini teleszkóp és a 3,6 m-es ESO NTT együttműködésével tették.
Forrás: Astronomy & Astrophysics Press Release, 2008-04-10
