Száz éve nem találtak ilyen közeli csillagokat

817

A kettős rendszer mindkét komponense barna törpe. Ezen objektumok tömege nem elég nagy ahhoz, hogy a belsejükben be tudjon indulni a hidrogén fúziója, így hidegek és halványak, valójában sokkal jobban emlékeztetnek a Jupiterhez hasonló gázóriásokra, mint a termonukleáris fúzióval energiát termelő csillagokra. A felfedezést jegyző Kevin Luhman (Penn State University) szerint a páros a bolygóvadászoknak is kitűnő célpontja lesz, mivel a közelsége miatt a komponensek körül keringő esetleges planétákat sokkal könnyebb lesz észrevenni.

A WISE J104915.57-531906 katalógusjellel ellátott csillagrendszert a NASA WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer) műholdja által 2011 végéig készített képeken azonosították. A WISE a küldetés során az égbolt minden pontjáról 2-3 alkalommal rögzített felvételeket az infravörös tartományban. Az ugyanarról a területről különböző időpontokban készített képek összehasonlításával ki lehet szűrni a gyorsan mozgó objektumokat, melyek emiatt valószínűleg nagyon közel vannak hozzánk. Az így detektált, mindössze 6,5 fényévre lévő kettős távolsága alig nagyobb, mint a második legközelebbi, 1916-ban felfedezett, 6 fényévre található, szintén gyorsan mozgó Barnard-féle csillagé. Mint ismeretes, a legközelebbi csillagrendszer az α Centauri rendszere, melynek távolsága 4,4 fényév, a legközelebbi csillag pedig ennek egyik komponense, az α Centauri A,B körül tág pályán keringő, 1917-ben detektált Proxima Centauri (4,2 fényév). A WISE vezető kutatója, Edward Wright (UCLA) szerint az infravörös műhold egyik fő célja éppen a Naphoz legközelebbi csillagok detektálása volt, a WISE J104915.57-531906 pedig most toronymagasan áll ennek a listának az élén.

Fantáziarajz a WISE J104915.57-531906 katalógusjelű, barna törpékből álló kettősről, a háttérben a Nappal.
[Janella Williams (Penn State University)]

Miután a WISE felvételei alapján felismerte az objektum gyors mozgását, Luhman a korábbi égboltfelméréseket is áttanulmányozta a vélhetően közeli csillag után kutatva. A WISE-pozíciókból visszafele extrapolálva három felmérés (Digitized Sky Survey, Two Micron All-Sky Survey, Deep Near Infrared Survey of the Southern Sky) 1978 és 1999 közötti képein is a nyomára bukkant. A különböző forrásokból származó adatok alapján aztán meg tudta határozni a parallaxisát, ebből pedig a távolságát. A déli Gemini teleszkóppal készített spektrumok azt is megmutatták, hogy a hőmérséklete nagyon alacsony, s így minden bizonnyal barna törpéről van szó. Váratlan bónuszként a Gemini éles képei azonban azt is felfedték, hogy valójában nem is egy égitesttel, hanem kettővel állunk szemben.

A WISE műhold felvételén középen lévő WISE J104915.57-531906 jelű objektumról a déli Gemini teleszkóppal készített képen (inzert) jól látszik, hogy kettősről van szó.
[NASA/JPL/Gemini Observatory/AURA/NSF]

A csillagászat egyik máig megoldatlan problémája annak eldöntése, hogy a Nap vajon magányos csillag-e vagy esetleg van egy halvány, az erről szóló spekulációkban általában Nemezis névvel illetett kísérője. Luhman szerint teljességgel kizárható, hogy az új rendszer ilyen objektum lenne, mivel olyan nagy sebességgel mozog, amivel egészen biztosan nem keringhet a Nap körül. (Megjegyzés: Ezt talán egyedül maga a távolság is kizárhatja…)

Az eredményeket részletező szakcikk az Astrophysical Journal Letters c. folyóiratban jelent meg.

Forrás:

Hozzászólás

hozzászólás