Alig pár méteres űrszikla suhant át a földkörüli mesterséges holdak között péntek éjszaka

11825

A 2023 BU jelű teherautó vagy busz méretű kisbolygó a Föld körül keringő geostacionárius mesterséges holdak pályáinál is közelebb száguldott el bolygónktól péntek éjjel és belátható ideig nem fog ütközni velünk.

A 2023 BU kisbolygót Gennagyíj Boriszov amatőrcsillagász fedezte fel a
Krím-félszigeten levő Naucsníj városa közelében levő obszervatóriumban. Mint kiderült, a felfedezése után már csak öt nap volt hátra és kis távolságú elhaladást vártunk a Föld mellett. Mint ismeretes, Boriszov fedezte fel 2019-ben a 2I/Borisov (C/2019 Q4) üstököst, amely a csillagközi térből érkezett és átszáguldott a Naprendszeren. Ez volt a második azonosított kis égitest, amely más csillag körül keletkezett és került onnan ki a csillagközi térbe és bolyongott a Tejútrendszerben (az első azonosított ilyen objektum az 1I/’Oumuamua volt). A most 61 éves Gennagyíj Boriszov (sz. 1962) folytatja megfigyeléseit és felfedezéseit, így bukkant a most földközelbe kerülő 2023 BU kisbolygóra is.

A NASA JPL által meghatározott pályaadatok szerint a kis égitest olyan ellipszis pályán kering a Nap körül, amelynek félnagytengelye 0,986 CSE, napközelben 0,915 CSE-re, naptávolban 1,056 CSE-re van központi csillagunktól. A pálya excentricitása 0,071, a kisbolygó pályasíkja 2,59 fokos szöget zár be a földpálya (ekliptika) síkjával. A Nap körüli keringési ideje közel 357 nap, vagyis valamivel rövidebb, mint 1 földi év. A pályája alapján a 2023 BU egy Apollo pályatípusú aszteroida.

Az alábbi videó a 2023 BU napkörüli pályáját és a földközelsége geometriai
helyzeteit mutatja be.

Asteroid 2023 BU to buzz Earth on January 26 | Orbit animation – VideoFromSpace – január 23. – 01m04s (YouTube VIDEO).

Kiderült, hogy 2023. január 27-én 00:28 világidőkor volt földközelben, vagyis éppen csak 5 nappal a földközelsége előtt sikerült felfedezni. A pályája legközelebbi pontja a Földtől mintegy 3600 km magasságban volt Dél-Amerika déli csücske (Chile, Argentína) felett. Ez a földközelségi távolság a Föld középpontjától mintegy 10 ezer km, ami a Föld-Hold középtávolság 0,0262-szerese. Ezek alapján a geostacionárius holdak pályái alatt történt meg a földközelség, bolygónkhoz viszonyított sebessége pedig alig 9,3 km/s volt.

A 2023 BU kisbolygó pályája (piros vonal) a 2023. január 27-i földközelsége idején. A geostacionárius mesterséges holdak földkörüli pályáját fehér vonal mutatja (NASA JPL).

A 2023 BU mostani földközelsége a negyedik az eddig megfigyelt és bolygónkkal nem ütközött kisbolygók vagy meteoroidok (kicsi, 100 méternél kisebb méretű kisbolygók) földközelségei között. A 2023 BU előtt ugyanis a következő három kisbolygó közelítette meg legjobban bolygónk felszínét és nem lépett be a légkörbe: a 2020 VT4 368 km magasan a Föld felszínétől repült el 2020. november 13-án, a 2020 QG 2929 km magasan 2020. augusztus 16-án, a 2021 UA1 pedig 3049 km-re 2021. október 25-én.

A 2023 BU kisbolygó pályája a Hold pályájához (fehér vonal), valamint a geostacionárius mesterséges holdak pályájához (zöld vonal) viszonyítva (NASA JPL).

Az első becslések szerint a 2023 BU egy kis méretű űrszikla: átmérője 3,5 és 8,5 méter között lehet, ami nagyjából egy autóbusz méretéhez hasonlítható.

A 2023 BU kisbolygó egy londoni emeletes busz méretéhez hasonló lehet (NY Breaking News, 2023.01.24.).

A 2023 BU mostani földközelsége után bolygónk gravitációs hatása erőteljesen módosítja a pályáját: olyan ellipszis pályán folytatja keringését a Nap körül, amelyen a keringési idő a földközelség előttinél hosszabb, mintegy 425 nap lesz.

Egy kb. 3-8 méteres kis aszteroida (meteoroid) esetleges belépése a földi
légkörbe a kis égitest szétdarabolódását okozná a Föld felszínétől mintegy 30 km magasan (nikkel-vas darabok elérhetnék a felszínt, mint arra eddig több nagy meteorit is példa lehet, de ezek nem okoznának nagy katasztrófát).

Azonban a 10 méternél nagyobb meteoroidok, mint például az éppen 10 évvel ezelőtt, 2013. február 15-én az oroszországi Cseljabinszk város közelében történt szuperbolida légköri robbanásának lökéshulláma súlyos rombolást és nagy számú sérülést okozott. Szerencsére a 2023 BU méretéhez hasonló, kis méretű meteoroidokat bolygónk légköre apró darabokra szétszedi, ezért komolyabb kárt nem okoznak, de például a tíz méternél nagyobb kis égitestek már súlyos sérüléseket és károkat okozhatnak, mint a cseljabinszki esemény 2013-ban.

A 2013. február 15-i cseljabinszki szuperbolida megtalált legnagyobb darabja (NY Breaking News, 2023.01.24.).

Fontos megjegyezni, hogy ma nem ismerünk konkrétan olyan természetes kis égitestet, ami ütközne bolygónkkal, de a keresést és nyomon követést, vagyis a megfigyeléseket rendületlenül folytatni kell.

A hír megjelenését a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt támogatta.

Források:

Hozzászólás

hozzászólás