Egy 2000 éves kínai vendégcsillag utóélete

3597

A Göttingeni Egyetem csillagászai ritka nóvamaradványt találtak egy galaktikus gömbhalmazban. Nóvakitörést olyan kettőscsillagok hozhatnak létre, amelyek egyik tagja, egy fehér törpecsillag anyagot szippant el fősorozati vagy vörös óriás kísérőjétől. Amikor a fehér törpe által felvett gáz kellően nagy mennyiségben gyülemlik fel a csillag felszínén, a magas nyomás és hőmérséklet hatására hirtelen megindul benne a hidrogén magfúziója. Ez a termonukleáris robbanás leveti a felszín anyagát, ami egyre táguló és halványuló gázburokként marad vissza a központi csillag körül. Amikor ez a táguló gázfelhő már kellően nagy ahhoz, hogy megpillanthassuk a távolból, ám még nem halványult el túlságosan, olyankor csillagászati léptéken átmeneti ideig tartó nóvamaradványt figyelhetünk meg. Bár a fehér törpecsillagok kifejezetten gyakran fordulnak elő gömbhalmazokban, ez mégis csupán a második ismert nóvamaradvány galaxisunk egyik gömbhalmazában.

A 2000 évvel ezelőtt robbant, Kínából megfigyelt és feljegyzett nóva mai maradványa, egy táguló halovány vörös gázfelhő a Messier 22 jelű gömbhalmazban – a vörös folt a fényes csillagtól jobbra a központi régió kinagyított részletén. Forrás: ESA/Hubble and NASA, F Göttgens (IAG).

A Messier 22 katalógusjelű gömbhalmaz középső régiójában megtalált nóvamaradvány érdekessége, hogy bár a robbanás mintegy 2000 éve történt, mégis maradt ránk feljegyzés az eseményről. „A maradvány égi pozíciója és fényessége alapján a robbanás megegyezik egy i.sz. 48 májusában kínai csillagászok által feljegyzett eseménnyel” – mondja el a kutatást vezető Fabian Göttgens, a Göttingeni Egyetem Csillagászati Intézetének doktorandusza. – „Minden bizonnyal az eredeti nóvát figyelték meg ugyanott.” Ez pedig a legrégebben észlelt olyan naprendszeren túli esemény, amit modern eszközökkel sikerült a csillagászoknak megerősíteniük.

A gömbhalmazok több százezer idős csillagból álló, galaxisok körül keringő hatalmas gömbszimmetrikus képződmények. Saját galaxisunknak, a Tejútrendszernek mintegy 150 ilyen kísérőjét ismerjük. E csillaghalmazok egyike a Nyilas csillagképben, a Tejútrendszer központi régiójának irányában látható Messier 22. Ezt a gömbhalmazt két tucatnyi társával együtt észlelte az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) chilei Atacama-sivatagban működő Nagyon Nagy Távcsöve (Very Large Telescope – VLT) a MUSE műszerrel. Ez a kamera nem csak képet alkot a célpontról, de képes a beérkező fényt képpontonként felbontani hullámhossz szerint is. Ennek a képességének köszönhetően a MUSE kitűnően alkalmas csillagközi gázfelhők kimutatására, mert azok jellemzően csak egy bizonyos hullámhosszon, általában a vörös színben fénylenek.

A most felfedezett nóvamaradvány átmérője mintegy 8000-szerese a Nap–Föld távolságnak (csillagászati egység). Hatalmas mérete azonban csekély tömeggel párosul; mindössze 30 földtömegnyi anyag alkotja ezt a gázfelhőt, ami a robbanás következtében ma már hatalmas térrészben oszlik el.

Forrás: ScienceDaily

Hozzászólás

hozzászólás