Csillagok és kódexek

1120

Gazdasági nehézségek közepette többnyire felerősödik azoknak a hangja, akik szerint még ennyi pénzt sem kéne tudományra szánni. Különösen az alapkutatások – vagyis a közvetlen, azonnali anyagi hasznot nem hozó, "csupán" a kíváncsiság vezérelte tudományos munka – támogatása válik ilyenkor kevésbé fontossá. Ilyen felfedező kutatás a csillagászat is. Ha azonban visszatekintünk hosszú történetére, egyáltalán nem mondhajtjuk azt, hogy ne lett volna gazdasági haszna! Terjedelmes felsorolás helyett elég emlékeztetni például a csillagok helyzetének megfigyelésén alapuló navigációra. Enélkül nem születhettek volna meg a nagy földrajzi felfedezések, nem virágozhatott volna fel a világkereskedelem. Az égitestek mozgását leíró égi mechanika is "haszontalannak" tűnhetett a kezdetekben. De ma, az űrkorszakban a gazdaság minden területén támaszkodunk a mesterséges holdak szolgáltatásaira. Ezek egyik alapja pedig pályájuk pontos kiszámítása.

Nem is mindig kell évszázadokat várni arra, hogy egy a csillagászattal kapcsolatos felismerés vagy találmány, esetleg az új kutatási lehetőségek motiválta műszaki fejlesztés megtalálja útját a gazdaság és a társadalom más, olykor távoli területeire is. Korábban mi is beszámoltunk róla, hogy a vezeték nélküli internetezéshez használt wi-fi technológia rádiócsillagászati kutatásokra, egy amúgy be nem vált elméleti jóslat ellenőrzésének kísérletére vezethető vissza. 

Az új rádiótávcső-hálózatok megjelenésekor, valamint az optikai csillagászatban akkoriban terjedni kezdő digitális képrögzítés (a CCD lapkák) miatt alkották meg az 1970-es évek végén a FITS (Flexible Image Transport System) formátumot. A cél egy könnyen alkalmazható, rugalmasan bővíthető fájltípus létrehozása volt, amely lehetővé tette a csillagászati képek és más mérési adatok egységes kezelését. A FITS valóban széles körben elterjedt, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Olyannyira sikeres, hogy nem csak csillagászati célra használják.

A világ egyik legrégibb gyűjteménye, az 1475-ben alapított Vatikáni Könyvtár olvasóterme. (Kép: AP)

Legújabban a Vatikáni Könyvtár antik könyveinek, a könyvnyomtatás feltalálása előtti időkből származó értékes kódexeinek, kéziratainak a digitalizálásához választották a FITS formátumot. Ezeket a nagy értékű műveket csak úgy tudják megőrizni az eljövendő generációk számára, ha gondosan elzárják őket. Különben állapotuk egyre romlik, és félő, hogy hamarosan teljesen tönkremennek. Tartalmukat azonban elektronikus formában hozzáférhetővé szeretnék tenni a kutatók és az érdeklődők számára. Méghozzá úgy, hogy a fáljok olvashatók, dekódolhatók legyenek még akár évszázadok múlva is. Erre a célra pedig a FITS formátum tűnik a legalkalmasabbnak.

A csillagászatban már bizonyított FITS nagy előnyei közé tartozik, hogy időtálló: akár az eredeti, több évtizedes fájlok is minden új FITS olvasó programmal kezelhetők. A formátum nem egy olyan szabványon alapul, amely valamilyen cég védett tulajdona, hanem – mivel tudományos céllal készült – teljesen nyilvános, átlátható. Gyakorlatilag mindenféle adat tárolására alkalmas. A FITS egyik titka, hogy a fájlokban levő adatállományra vonatkozó információ egy szöveges fejlécben található. Száz év múlva, a mostanitól nyilván igencsak különböző számítástechnika mellett is biztos, hogy az információ dekódolásához szükséges paraméterek magának az adott fájlnak az elején mindig megtalálhatók lesznek. Sosem kell majd a régi formátumot egy újba átalakítani, ami adatvesztéssel is járhatna.

A Vatikáni Könyvtár anyagának egy részét most kísérletképpen elkezdték FITS formátumban digitalizálni. A világ egyik legrégebbi könyvtárában akár 1800 éves írásos emlékek is fellelhetők. A régi kódexek, kéziratok, könyvek digitális formában való megőrzése aprólékos, óvatos munkát igényel. Némelyik annyira sérülékeny, hogy minden érintésével vigyázni kell. A szkennelést üveglapon át végzik, a számítógépbe beolvasott képek torzításait szoftveres úton korrigálják. (Kép: Vatikáni Könyvtár)

Kapcsolódó oldalak:

Hozzászólás

hozzászólás